Egyiptom már a parlamenti jóváhagyás előtt katonai erőket telepített Szaúd-Arábiába
Egyiptom már jóval azelőtt katonai erőket és repülőgépeket telepített Szaúd-Arábiába, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök nyilvánosan is támogatásáról biztosította volna Rijádot, illetve megszerezte volna a parlamenti felhatalmazást a küldetéshez – erősítették meg egyiptomi katonai források és Badr Abdel-Ati külügyminiszter.
A névtelenséget kérő katonai források szerint Kairó egy századnyi Rafale vadászgépet, nyolc helikoptert és négy nagy szállító repülőgépet vezényelt a királyságba, miközben saját területén is megerősítette a keleti és déli határszakaszokat. Ide egyebek mellett Skyguard-Amoun légvédelmi ütegeket telepített. Emellett az egyiptomi haditengerészet modern fregattokat és korvetteket irányított a Vörös-tenger déli részére, a stratégiai fontosságú Báb el-Mandeb-szoros közelébe a hajózási útvonalak biztosítására.
Noha az egyiptomi alkotmány értelmében a külföldi harci bevetésekhez a parlament kétharmados jóváhagyása szükséges, a külügyminiszter a France 24 csatornának elismerte, hogy a katonai jelenlét már hónapokkal azelőtt megkezdődött, hogy a törvényhozás zárt üléseket követően jóváhagyta volna Szíszi október közepén benyújtott kérelmét.
A katonai szerepvállalás hátterében a jemeni húszik kiújuló rakéta- és dróntámadásai állnak, amelyek rendszeresen célba veszik a szaúdi stratégiai infrastruktúrát. Az egyiptomi katonai vezetésen és a Nemzetvédelmi Tanácson belül ugyanakkor éles viták bontakoztak ki a beavatkozás mértékéről, különösen egy esetleges észak-jemeni szárazföldi hadművelet kapcsán.
Míg Szíszi elnök a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna védelmére, valamint a szaúdi gazdasági támogatás – például az egyiptomi jegybankban elhelyezett 5,3 milliárd dolláros szaúdi betét meghosszabbítása – fontosságára hivatkozva sürgette a határozottabb fellépést, a hadsereg parancsnokai ellenzik a szárazföldi csapatok bevetését. A katonai vezetők szerint jelenleg kizárólag a húszik parancsnoki központjainak, indítóállásainak és légvédelmének meggyengítésére kell koncentrálni légi és tengeri műveletekkel.
Bár az egyik forrás nem zárta ki, hogy a harcok végső szakaszában egy nemzetközi koalíció részeként egyiptomi katonák is Jemenbe lépjenek – amennyiben a helyi kormányerők nem tudják egyedül végrehajtani a szárazföldi offenzívát –, a vezérkar többsége elutasítja ezt a forgatókönyvet. Az óvatosság fő oka Egyiptom súlyos történelmi tapasztalata, mivel Gamal Abdel-Nasszer elnöksége alatt, 1962 és 1970 között Kairó már beavatkozott a jemeni polgárháborúba, és az elhúzódó konfliktusban több ezer egyiptomi katona vesztette életét.
