Népszerű applikációk és a Digital Fairness Act – jöhet a betiltás Brüsszel részéről?
Az EU új Digital Fairness Act (DFA) tervezete vitákat generál, hiszen a célja az „addiktív tervezés” korlátozása, amely ostensibly a felhasználók védelmét szolgálná. Ugyanakkor a kritikusok figyelmeztetnek: a túl általános és széleskörű szabályozás nem csupán a manipulációt szelektálná ki a technológiai innovációk világából, hanem éppen azokat az applikációkat is sújtaná, amelyek pozitív viselkedésváltozást ösztönöznek, mint például a Duolingo nyelvtanulásra, a Strava sportkövetésre vagy a WeWard aktivitásra ösztönzése.
A szakértők szerint a jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a manipulációs technikák és a felhasználók pozitív szokásaitere támogatást nyújtó visszacsatolási rendszerek között. Yves Benchimol, a WeWard ügyvezetője a Les Echosnak nyilatkozva kiemelte, hogy a DFA javasolt eszközei, mint a jutalmazási rendszerek vagy motiváló sorozatok korlátozása, éppen az elköteleződést serkentő elemeket céloznák meg, így gyengítve a felhasználók egészséges szokásait támogató applikációk hatékonyságát.
A digitalizáció pozitív hatásai
A digitális terelés („digital nudging”) módszere, amely a kutatások szerint jelentős hatással van a felhasználói magatartásra, bizonyítottan tartósan 20%-kal növeli a gyaloglás mennyiségét, és csökkenti az autóhasználatot. Az applikációk, mint például a Duolingo és Strava, a gamifikációs elemek révén segítik a felhasználókat a kitartásban és céljaik elérésében.
Az EU bírálói úgy vélik, hogy a jelenlegi, ingyenes applikációk többsége a felhasználók érdekeit szolgálja a gamifikáció révén, amely fenntartható bevételi modellekhez és motiváló élményekhez vezet. Ha az EU túlságosan szigorú szabályozást vezet be, az visszalépést okozhat a közegészségügyben, a mobilitásban, és az oktatásban, hiszen éppen azokat a digitális eszközöket gyengítené, amelyek a valós világban az aktív részvételt ösztönzik.
Differenciált szabályozás szükséges
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a megoldás nem az egységes korlátozásokban rejlik, hanem a differenciált szabályozásban. A jogalkotásnak fel kellene mérnie, hogy egy adott tervezési megoldás függőséget erősít-e, vagy éppen ellenkezőleg, fejlődést ösztönöz. Az unió eddigi tapasztalatai – mint például a GDPR – azt mutatják, hogy egyszerre lehet védeni a felhasználókat és elősegíteni az innovációt. E javasolt irányvonal a DFA esetében is szükséges lenne, hogy a pozitív viselkedési változásokat előidéző alkalmazások fejlődését támogassa, valamint megőrizze az európai technológiai versenyképességet.
Ez a helyzet világossá teszi, hogy Brüsszel döntései jelentősen befolyásolhatják a technológiai innovációk jövőjét, és ha nem vigyáznak, a szándékolt védelmi intézkedések elfojthatják azokat a kreatív megoldásokat, amelyek a jövő aktív életmódját segítik.
