Új transzferár szabályozás: könnyítések vagy kockázatok a vállalatok számára?
Megjelent az új transzferár szabályozás tervezete, amely 2026-tól lép hatályba. Az NGM 32/2017-es rendelete helyett ez a jogszabály célja az adminisztratív terhek csökkentése és az adóhatósági ellenőrzések támogatása. Az új szabályozás ellentmondásos elemeket tartalmaz: míg a kisebb ügyletek esetében csökken a dokumentációs kötelezettség, a nagyobb volumenű tranzakciók esetében szigorodnak az elvárások.
1. Magasabb küszöb és egyszerűsített dokumentáció
A transzferár dokumentációs és adatszolgáltatási küszöb 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik, ami jelentős könnyítést jelent annak a cégek számára, akik kisebb forgalmú kapcsolt tranzakciókkal dolgoznak. A rendelet új definíciókat is bevezet az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra, amelyeket mostantól kevesebb kötelező tartalmi elem mellett kell dokumentálni.
2. Fődokumentum mentesítés
A fődokumentum elkészítése eddig minden esetben kötelező volt, de a jövőben azok a vállalatok, ahol a kapcsolt ügyletek összértéke nem haladja meg az 500 millió forintot egy adóéven belül, mentesülnek e kötelezettség alól. Ez a változás csökkentheti a kisebb cégek adminisztratív terheit.
3. Rugalmasabb módosítási lehetőségek
A jövőben a transzferár nyilvántartás az adóellenőrzés megkezdéséig módosítható, így a cégek jobban tudják kezelni a jogi elvárásokat. A dokumentációt ezentúl magyar vagy angol nyelven is elkészíthetik, de más nyelvek használata – mint például német vagy francia – már nem megengedett.
Kötelező adat egységesítés
A transzferár rendelet szigorításai az adatok egységesítésére fókuszálnak. A helyi dokumentációnak tartalmaznia kell az ATP lapok ügyletelnevezését és a legjellemzőbb TEÁOR-kódot, hogy az ügyletek pontosan beazonosíthatók legyenek. A felek karakterizációját is egyértelműen definiálni kell, hogy a funkcionális elemzés alapján helyes következtetések születhessenek.
Új követelmények a számviteli adatokra vonatkozóan
A rendelettervezet sok vállalat számára rendszerszintű átalakítást igényel, mivel a pénzügyi adatok visszakövethetősége és a kötelező szegmentációs követelmények bevezetésével a cégeknek újra kell definiálniuk belső könyvelési gyakorlatukat.
Hatások és kihívások a jövőben
A törvény 2026-tól kötelező érvényű, így a cégeknek sürgősen felül kell vizsgálniuk belső rendszereiket, hogy elkerüljék a potenciális bírságokat. Az új szabályozás több tucat korábban mentes ügylet dokumentációs kötelezettségét is előírja, így a vállalatoknak alaposan fel kell készülniük a változásokra.
Összességében, bár az új transzferár szabályozás akár előnyökkel is járhat a kisebb vállalatok számára, komoly kihívásokat is tartogat a nagyobb cégek számára, amelyek birodalma nemcsak a jogi megfelelés, hanem a pénzügyi terv és a működési hatékonyság szempontjából is elengedhetetlenné válik.
A cégeknek most érdemes áttekinteniük központilag készített transzferár-dokumentációjukat, figyelembe véve az új szabályok által bevezetett változtatásokat.
