A generációváltás sürgető kérdése az agráriumban
A mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető kérdéssé vált a generációváltás, amely nem csupán egy lassan érlelődő probléma, hanem egy sürgető, társadalmi szinten is vitatott téma. Magyarországon a családi gazdaságok többsége a ’90-es években alakult, és mára a legtöbb alapító 60 év feletti korba lépett. Az idő sürgeti őket, hiszen el kell dönteniük, miként adják tovább egy élet munkáját.
Jogi és társadalmi háttér a váltás támogatására
Az elmúlt évtizedben a generációváltás kérdése végre nyíltan került terítékre. A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián körüljárták, hogy az új gazdaságátadási támogatás, a jogszabályi környezet és a társadalmi normák hogyan befolyásolják a sikeres átadást. Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetség társelnöke hangsúlyozta, hogy változás történt a szemléletmódban. Ma már elvárás, hogy a családok tudatosan készüljenek a gazdaság jövőjére, szemben a korábbi idők közönyével.
A gazdálkodók immár nem csupán gépek és hektárok halmazaként tekintenek a gazdaságra, hanem úgy látják, hogy a generációs tudás és döntések öröklődése is kiemelkedő fontossággal bír. Ráadásul a mostani programok végre eszközöket kínálnak ahhoz, hogy a generációváltás mindkét, személyes és jogi oldalát kezelni lehessen.
Rekord érdeklődést mutatnak a gazdák
Huber Balázs, a Magyar Államkincstár igazgatója a gazdaságátadási felhívásra érkezett kérelem számát kiemelve hangsúlyozta, hogy soha nem látott igény mutatkozik a generációváltás iránt. Az idei évben 1730 gazdaságátadási kérelem érkezett be, amely óriási érdeklődést és komoly igényeket jelez.
A Kincstár kiemelte, hogy a források nem jelenthetnek akadályt a pályázatok benyújtása során, és a minisztérium minden formailag megfelelő pályázót támogatni tud. Az átadás-átvétel jogi aktusa mellett fontos, hogy a folyamat szakmailag is jól előkészített legyen, amelyhez a Kincstár automatikusan kiküldi az adatigazolásokat, ezentúl pedig a családok elkezdhetik rendszerezni és dokumentálni a gazdasági folyamataikat.
Kényszerű döntések és szükséges előkészítés
Horváth Szabolcs, az Y-cégcsoport tulajdonosa rávilágított, hogy a gazdaságátadás Magyarországon gyakran nem tervezett, hanem kényszerű, hirtelen döntések következménye. A következő években a családi vállalkozások harmada elérkezik ahhoz a ponthoz, ahol elkerülhetetlen az utódlás kérdése, amelynek jól átgondolt menetéhez előkészítő munkára van szükség: vagyonleltár, felelősségi körök és döntési struktúrák kidolgozása kellene.
Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint a legnagyobb akadályok nem adminisztratív vagy pénzügyi természetűek, hanem érzelmi kérdések, mint például kié legyen a gazdaság, és hogyan osszák el azt. A jogszabályi keretet úgy alakították, hogy segítse a családok közötti átadást, ezzel megelőzve a bújtatott földértékesítés lehetőségét.
Problémák a pályázati folyamatban
A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár a pályázati rendszer egyszerű, átlátható és rugalmas, a problémák nagy része mégis az előkészítés során merül fel. A gazdálkodók gyakran nem rendelkeznek teljes listával a tulajdonukról, ami megnehezíti a pályázati folyamatokat. Az elérhető programok azonban sok szempontból segítenek a rendszerezésben, élénkítve ezzel az egész ágazatot.
A generációváltás tehát nem csupán egy kötelező lépés, hanem lehetőség is a mezőgazdaság felemelkedésére, ami a jövő gazdáinak érdekeit szolgálja. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a tudatos tervezés, valamint a jogi támogatásokból adódó lehetőségek kihasználása kulcsfontosságú a sikeres átadás-átvételhez.
