Új vádat emeltek az amerikai chipgyártók ellen
Az Intel, az AMD és a Texas Instruments amerikai chipgyártók ellen vádat emeltek a texasi bíróságon. A kereset szerint a cégek nem tettek eleget a szankciós előírásoknak, lehetővé téve, hogy chipjeik orosz katonai eszközökben landoljanak – számolt be róla a Bloomberg. Az ügyben a Warren Buffett által birtokolt Mouser Electronics is alperesként szerepel, ami még tovább árnyalja a helyzetet.
A felperesek ügyvédei azzal vádolják a chipgyártókat, hogy „szándékos nemtörődömséget” tanúsítottak az orosz hadiipar irányába irányuló félvezető szállítmányokkal kapcsolatban. Ezen chipek drónokba és rakétákba kerültek, amiket az orosz hadsereg használ.
A perek háttere
A kereset öt, 2023 és 2025 között történt támadást említ, amelyekben több tucat ember vesztette életét. Az egyik műveletben iráni gyártású, Intel- és AMD-alkatrészeket tartalmazó drónokat vetettek be. A többi eset orosz gyártású H–101 cirkálórakétákra és Iszkander ballisztikus rakétákra vonatkozik.
Bár a chipgyártók már korábban is hangsúlyozták, hogy maradéktalanul betartják a szankciókat, a Texas Instruments jogi képviselője tavalyi kongresszusi meghallgatásán kijelentette, hogy határozottan ellenzik a chipjeik fegyverekben való felhasználását, és megjegyezte, hogy az ilyen szállítmányok jogellenesek, mivel engedély nélkül történtek.
Kormányzati figyelmeztetések és a jövő
A Bloomberg által tavaly közzétett vizsgálat során megállapították, hogy a régóta érvényben lévő szankciók és exportkorlátozások nem akadályozták meg, hogy az említett cégek chipei eljussanak az orosz hadiiparhoz. A továbbszállított félvezetők fontos szerepet játszanak a drónok, siklóbombák és precíziós kommunikációs rendszerek működtetésében, beleértve az ukrán városokat célzó Iszkander rakétákat is.
Az amerikai kormány többször figyelmeztette a chipgyártókat, hogy ezt a folyamatot jobb ellenőrizniük kell. Richard Blumenthal demokrata szenátor tavaly a vállalatokat „képteleneknek” nevezte Oroszország technológiai előnyének megakadályozásában és azt az üzenetet közvetítette, hogy a cégeknek többet kell tenniük az illegális áramlások megfékezésére.
Kérdés, hogy a vállalatok mennyire tudják kezelni ezt a vádat és milyen lépések várhatóak a jövőben, hogy elkerüljék a hozzájuk fűződő még nagyobb jogi következményeket.
