A közel-keleti háború gazdasági hatásai: újabb válság küszöbén
A közel-keleti konfliktus, különösen Irán ellen irányuló összehangolt amerikai–izraeli katonai támadások, alapjaiban rengethetik meg a régió hatalmi viszonyait és globálisan a világgazdaság stabilitását. Az ING Bank legújabb elemzése két drámai forgatókönyvet vázol fel, amelyek a pénzpiacokra gyakorolt hatásaik szempontjából eltérnek, amelyek a bizalom és az árfolyamok gyors változását idézhetik elő.
Az első forgatókönyv szerint a katonai célpontok gyors és hatékony megsemmisítése előtt miután néhány nap leforgása alatt megtörténik a csapás, a tűzszünet felállása lehetőséget adhat a Hormuzi-szoros forgalmának visszaállítására, még ha akadozva is. Ennek következményeként az olajárak ideiglenesen emelkednek, de nem várható tartós makrogazdasági hatás.
A második forgatókönyv azonban egy elhúzódó háborúval számol, amely Irán aszimmetrikus hadviseléséhez vezethet, tükrözve a korábbi, tíz országra kiterjedő gyors megtorlásait. Ha Irán támadásokat indít, az olajszállítmányok akadályozzák a Hormuzi-szorosban, amely globálisan 20 millió hordó olaj és 100 milliárd köbméter LNG forgalmát érinti, a következmények történelmi léptékű ellátási zavarokat okozhatnak.
A gazdasági helyzet tovább romolhat a globális kereskedelem ezen kockázatos helyzetében, közvetlenül a Trump-kormányzat vámpolitikája és a COVID-19 okozta ellátási lánc zavarai után, amelyek már most is feszültséget generálnak. A hajózási biztosítási díjak emelkedése mellett a hajók kénytelenek lesznek várakozni vagy útvonalat módosítani, miáltal a légi közlekedés Európa és Ázsia között jelentősen megakadhat.
Ha a konfliktus kiterjed, a magas energiaköltségek, logisztikai zavarok és a bizalom elvesztése szoros kapcsolatban áll a világgazdasági teljesítménnyel, súlyosan érintve az eurózónát, amely szinte teljes egészében olajimportra támaszkodik. Az olajárak stagnálása 100-140 dolláros sávba emelkedhet, ezzel párhuzamosan az európai piacon is jelentős nyomás helyeződhet az euróra és a jenre, míg a magyar forint, mint az egyik legsérülékenyebb deviza, is veszélybe kerül.
Az ING Bank szakértői szerint a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásai kontextusában megjelenő, korábbi orosz–ukrán háborús válság emlékével érdemes párhuzamot vonni. A Hormuzi-szoros esetleges teljes katonai blokádja akár a globális olajkínálat 15-20%-át is veszélyeztetné, szemben az orosz invázió idején tapasztalt 7-8%-kal, melynek fenntartott készletei sem elegendőek egy ilyen válság kezelésére.
Összességében a közel-keleti konfliktus elhúzódó hatásai várhatóan globális szinten kimutathatják a pénzügyi rendszerek sebezhetőségét, új kihívásokat támasztva a gazdasági stabilitás fenntartásában, amellyel a legismertebb döntéshozóknak és központi bankoknak szembe kell nézniük a jövőben.
