Itt az utolsó esélye a magyar agráriumnak: elveszhetnek a kapaszkodók?
Az agrárium helyzete kulcsfontosságú fordulóponthoz érkezett, miközben a különböző ágazatokhoz képest lényegesen stabilabb támogatási rendszer áll mögötte – hangoztatták a Portfolio Agrárium 2026 Konferencián, amelyet Kecskeméten rendeztek meg. A konferencián részt vevő szakértők rámutattak arra, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége az utóbbi években romlott, de a csődhányad és a működést befejező cégek aránya még mindig alacsonyabb, mint más iparágakban.
Szabó István, az OTP Agrár elemzési és értékesítési igazgatója, beszélt a mezőgazdaság pénzügyi helyzetéről, kiemelve, hogy a világ gazdasági fejlődése rendkívül gyorsan változik. Az eddig megszokott rend felbomlófélben van, és a mezőgazdaság jelenleg átalakulóban van. A tárgyalások helyett az erőpolitikák kerültek előtérbe, ami újfajta stratégiákat igényel az ágazat szereplőitől. Példaként említette, hogy a BIRS kamatláb az utóbbi hetekben jelentősen emelkedett, augusztusra már 6,53%-ra nőtt, ami a kamatmentes időszakok lerövidülését jelenti, és a pénzügyi tervezés elengedhetetlenné válik.
Az elmúlt év klímaváltozásai is kihatással voltak a mezőgazdaságra. Szabó István megemlítette, hogy a csapadék mennyisége szélsőségesen eltérő képet mutat, és vannak olyan térségek, ahol már nem jövedelmező kukoricát termeszteni. Az OTP Agrár megállapította, hogy a támogatások nélkül az ágazat szereplőinek 44%-a veszteséges lenne. Ezért kulcsfontosságú, hogy a tervezett beruházások felelős döntések alapján szülessenek, fokozott figyelmet fordítva a hatékonyság és a versenyképesség növelésére.
Demeter Zoltán, a K&H Agrár üzletág vezetője, a 2026-os beruházásokról beszélt, egyre több kérdőjelet látva a piaci környezet tekintetében. A nyersolaj árának megugrása, a tej- és sertéshús árak csökkenése összességében nem kedvez a beruházásoknak, így a likviditás megőrzése központi szerepet kap a fejlesztések során. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak alaposan mérlegelniük kell a tervezett hitelvolumeneket, és lehet, hogy egyes projekteket el kell halasztani a cég pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében.
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóság vezetője, is egyetértett a piaci kockázatokkal, megjegyezve, hogy a magyar mezőgazdaság számára a támogatások továbbra is jelentős ösztönzőt jelentenek. Az agrárszektornak lehetőségei vannak, amit a bankszektor is támogat. Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője, kiemelte a kifizetési késedelmek jelentős emelkedését, mely az első két hónapban már 40%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója, rámutatott arra, hogy ha a támogatási rendszer megváltozik, a szektor elveszítheti eddigi stabilitását. Továbbá a mezőgazdaság konszolidált működéséről beszélt, ugyanakkor középtávon romlást prognosztizált a gazdasági mutatókban, figyelembe véve a piaci helyzet folyamatos alakulását.
A szakértők konklúziója szerint a magyar agrárium előtt álló kihívások élesebbé válhatnak, ha a megfelelő pénzügyi források hozzáférése és a támogatási rendszer átalakulása nem kedvez a beruházásoknak. A felelősségteljes tervezés és a jelentős hatékonyságnövelés kulcnak bizonyulhatnak a jövőbeli sikerhez, ahogy a mezőgazdaság alkalmazkodik a folyamatosan változó gazdasági és környezeti tényezőkhöz.
