Félelemkeltő tudományos felfedezés: az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyei
2026. március 20-án az American College of Cardiology (ACC) kongresszusán bemutatott kutatás rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek jelentős kockázatot jelenthetnek a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából. A vizsgálat során az önkéntesek napi táplálkozási szokásait elemezték, különös figyelmet szentelve azoknak a termékeknek, amelyek előszeretettel kerülnek a modern étrendbe.
A Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA) keretein belül végzett kutatás során 6814 főt vizsgáltak, akik 45 és 84 év között voltak és nem rendelkeztek korábban ismert szívbetegségekkel. Az eredmények alapján megállapították, hogy a napi kilenc vagy annál több adag ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása 67 százalékkal növeli a súlyos szív- és érrendszeri problémák kockázatát a szervezetben.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek típusai
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a különféle ropogtatnivalók – például chipszek és kekszek -, fagyasztott készételek, feldolgozott húsáruk, cukros üdítők, reggeliző gabonapelyhek és bolti pékáruk. A legmagasabb fogyasztási szinttel rendelkező résztvevők átlagosan napi 9,3 adag ilyen élelmiszert ettek, míg a legalacsonyabb fogyasztók csupán 1,1 adagot.
A kockázatok mérésének módszerei
A résztvevők napi étkezési szokásait részletes kérdőívek segítségével gyűjtötték össze, és a NOVA osztályozási rendszert alkalmazták az élelmiszerek feldolgozottságának mértéke alapján. Azóta kiderült, hogy a szív- és érrendszeri kockázatok a fogyasztás növelésével párhuzamosan emelkedtek, függetlenül a kalóriabeviteltől vagy az étrend minőségétől. Sőt, a kutatás során kontrollálták a szívbetegségek gyakori kockázati tényezőit, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás, ám a kockázat akkor is megmaradt a magasabb ultrafeldolgozott élelmiszer-bevitel esetén.
Az afroamerikaiak helyzete
A tanulmány különösen figyelemre méltó megállapítása, hogy az afroamerikai résztvevők körében az egy adag ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztásának kockázatnövekedése 6,1 százalék volt, míg a nem afroamerikaiak esetében ez csupán 3,2 százalékra tehető. A kutatók úgy vélik, hogy a célzott élelmiszermarketing és a hozzáférés a kevésbé feldolgozott élelmiszerekhez a különböző csoportok eltérő kockázati profilját is befolyásolhatja.
Ajánlások a kockázat csökkentésére
Amier Haidar, a Texas Egyetem kardiológus rezidense, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek feldolgozottsági szintje önállóan is kockázati tényezőt jelenthet a szívbetegségek kialakulásában. Ajánlása szerint a tudatosabb élelmiszerválasztás, valamint a tápértékjelölő címkék részletes áttanulmányozása komoly lépéseket jelenthet az egészségesebb étrend kialakítása felé. Az amerikai kardiológusszervezet tavaly ajánlásában egy egységes, átlátható tápértékjelölési rendszer bevezetését is javasolta, hogy a fogyasztók könnyebben választhassanak egészséges alternatívákat.
