Megszólalt a 4iG a Gondosóra-programról
A 4iG közleményben reagált a Gondosóra program üzemeltetésével kapcsolatban megjelent információkra. A vállalat azt írta, továbbra is együttműködik az állammal a program működtetésében, a szolgáltatást a jövőben a magyar állam működteti tovább, a 4iG pedig az átadás-átvétel támogatásában vesz részt.
A közlemény szerint a szerződés alapján a programhoz fejlesztett szoftvereket, azok dokumentációját és az eszközöket a szolgáltatási időszak végén, 2026. december 31-én kellene átadni. A 4iG ugyanakkor azt állítja, hogy ezek legfontosabb részeit már szeptemberben az állam rendelkezésére bocsátotta, hogy a januári átállás a több mint egymillió felhasználó számára fennakadás nélkül történhessen meg.
A társaság cáfolta, hogy túlárazta volna a Gondosóra programban nyújtott szolgáltatásait. Közlése szerint a 2022 és 2026 közötti szolgáltatási időszak egészére nettó 66,8 milliárd forint árbevétellel számol, az öt év átlagában pedig 4,8 százalékos árbevétel-arányos eredménnyel. A vállalat szerint a szolgáltatási díj a program működtetése és a gondosórák biztosítása mellett az informatikai fejlesztést és a műszaki háttérinfrastruktúra kiépítését is fedezte.
A szerződés lezárásakor a 4iG – fejlesztési költségen számolva – mintegy 30 milliárd forint értékű szoftvert, eszközt és kapcsolódó dokumentációt ad át térítésmentesen az államnak. A társaság szerint a korábbi szolgáltatási díjakat és a jövőbeni üzemeltetési költségeket nem lehet közvetlenül összehasonlítani, mivel az átadott szoftver- és eszközvagyon miatt a következő üzemeltetőnek már nem kell teljes egészében viselnie a kiépítés, a beszerzés és a fejlesztés költségeit. A 4iG álláspontja szerint a jövő évi költségvetési keretből csak az eltérő tartalmú üzemeltetési feladatok figyelembevételével lehet következtetéseket levonni, és a szolgáltatás díja hazai és nemzetközi összehasonlításban is versenyképes volt.
A Gondosóra-program körül több szálon is vizsgálatok indultak: az Integritás Hatóság már júliusban feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a program egyes beszerzéseivel kapcsolatban, szabálytalansági eljárást kezdeményezett, miközben az ügyben a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást indított.
A program pénzügyi hátterétől elkülönülten adatkezelési kérdések is felmerültek: a kormány korábban teljes körű auditot rendelt el annak feltárására, hogy a felhasználók személyes adatait felhasználhatták-e a szerződésben rögzített céltól eltérően, majd a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a NAIH-hoz fordult.
A kormány mindeközben jelezte, hogy a szolgáltatást állami kézben, a korábbinál alacsonyabb költségszinten működtetné tovább, a 2027-es költségvetési tervezetben 13 milliárd forint szerepel a programra, szemben az idei 27 milliárd forintos kerettel.
