Közel 170 ezer forintot dob a kukába évente egy négyfős magyar család
A háztartásokban fejenként mintegy 60,7 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente, és ennek 34,3 százaléka elkerülhető pazarlás – derül ki a legfrissebb hazai felmérésből. Ez országos szinten közel 200 ezer tonna olyan élelmiszert jelent, amelyet megvásárolnak, de végül a szemétben végez.
Magyarország összességében nem áll rosszul az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben. Az uniós összevetésben fejenként 87 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett, miközben az uniós átlag 129 kilogramm volt. A mutató 2021 óta javult, akkor 92 kilogramm volt, az EU-átlag viszont stagnált.
A háztartásokban keletkező hulladék 34,3 százaléka minősül elkerülhető pazarlásnak, ami fejenként évente csaknem 21 kilogrammot tesz ki. A 2025-ös felmérés szerint az elkerülhető élelmiszer-hulladék mértéke kilenc év alatt 37,2 százalékkal csökkent, 2021-hez képest pedig 5,4 százalékos javulás történt.
A kidobott élelmiszer háromnegyedét pékáruk, készételek, valamint zöldségek és gyümölcsök adják. A pazarlás okai között egyaránt szerepel a túlvásárlás és az, hogy bizonyos élelmiszerekről egyszerűen megfeledkezünk.
A probléma nemcsak környezeti, hanem anyagi terhet is jelent. Egy négyfős családnál a feleslegesen kidobott élelmiszer értéke évente körülbelül 160–170 ezer forint, országosan pedig több százmilliárd forintos veszteséget okoz a háztartásoknak.
A pazarlás mérséklésében kulcsszerepe van a tudatos vásárlásnak: érdemes figyelni a lejárati dátumra, az adagok méretére és arra, hogy valójában miből mennyire van szükség. A kamra, a polcok és a hűtő rendszeres átnézése segít elkerülni, hogy élelmiszerek feledésbe merüljenek, a maradékokat pedig célszerű újrahasznosítani, például továbbfőzéssel vagy fagyasztással.
A kereskedőknek is van felelősségük: a hamarosan lejáró termékeket dinamikus árazással, jellemzően sárga jelöléssel és kedvezménnyel tehetik vonzóbbá. A feleslegessé vált élelmiszer adományozása, az erre szolgáló alkalmazások használata, a kisebb csomagolások és a pontosabb készletgazdálkodás szintén hozzájárulhat a hulladék csökkentéséhez. Egy átfogó jelentés szerint a válaszadók csaknem háromnegyede az árkedvezményes átcímkézést tartja a leghatékonyabb módszernek.
A pazarlás elleni küzdelem mindenkinek megéri: a vásárlók pénzt takaríthatnak meg, a gazdaság kevesebb felesleges termeléssel, alacsonyabb hulladékkezelési költséggel és jobb erőforrás-hatékonysággal jár, emellett a környezet terhelése is mérséklődik. A legnagyobb tartalék a háztartásoknál van: az elkerülhető mintegy 20,8 kilogramm további csökkentése egyszerre spórol pénzt a családoknak és járul hozzá a körforgásos gazdasághoz.
