Exit tax: új adót vezet be Magyarországon a Tisza-kormány
A vagyonadóról szóló törvénytervezet október elejei bemutatásakor már szóba került az exit tax bevezetése Magyarországon, kedd este pedig meg is jelent a részletes szabályozás, egy időben a vagyonadóról szóló törvényjavaslat parlamenti benyújtásával.
A kormány a 110 oldalas, Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról című adócsomagba illesztette be a korábban már bejelentett exit tax típusú szabályozást. A javaslat indoklása szerint a magyar adóztatási jogot csökkentő, adópolitikai szempontból nem kívánatos külföldi vagyonkivonások visszaszorítása érdekében – több uniós tagállam szabályozási mintáját követve – az adóügyi illetőség változásából keletkező jövedelmek adóztatására vonatkozó szabályozás kerül bevezetésre.
Mit terhel az új adó?
A törvényjavaslat szerint az exit tax a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető magánszemélyek meghatározott befektetésein felhalmozott, még nem realizált nyereségét terhelné 15 százalékos személyi jövedelemadóval, az szja általános kulcsának megfelelően.
A szabály azokat érintené, akik az előző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségűek voltak, érintett eszközeik összértéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedésük van, és az illetőségváltással Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik.
Az adó alapját az illetőségváltást megelőző napi piaci értékből kiindulva számítanák ki, így eladás nélkül is keletkezhet adókötelezettség.
Széles eszközkör, halasztási lehetőség
Az új szabályozás széles eszközkört fedne le: értékpapírokat, társasági részesedéseket, ezekhez kapcsolódó opciókat és egyes származtatott pozíciókat, feltételes vételárköveteléseket, kriptoeszközöket, valamint tartós befektetési számlát, nyugdíj-előtakarékossági számlát és életbiztosítási – köztük nyugdíjbiztosítási – maradékjogokat is. A készpénz, a közönséges bankszámlapénz és a bankbetét önmagában kimaradna, a TBSZ-en és NYESZ-en belüli pénz azonban az adott konstrukció része lenne. Az eszközönkénti nyereségeket összeadnák, a veszteségeket nem lehetne szembeállítani velük.
EU- vagy EGT-államba költözéskor, a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesítésével automatikus, kamatmentes fizetési halasztás járna, jellemzően az eszköz eladásáig vagy a vagyon kivonásáig; más célország esetén az adót az adott adóév bevallási határidejéig kellene megfizetni. A halasztás az eszköz realizálásakor, ingyenes átruházásakor, jelentős értékkivonáskor, EU-n vagy EGT-n kívüli államba történő továbbköltözéskor, illetve súlyos adatszolgáltatási mulasztás esetén szűnik meg.
A tervezett hatálybalépés 2027. január 1.
Már korábban jelezte a Pénzügyminisztérium
Az exit tax konstrukciója nem teljesen váratlan. A vagyonadóról szóló pénzügyminisztériumi háttérbeszélgetésen Kövesdy Attila, az adóügyekért felelős államtitkár már jelezte: szja-fizetési kötelezettséget vezet be a kormány a nem realizált árfolyamnyereségre az illetőség külföldre helyezésekor.
Kövesdy Attila akkor úgy fogalmazott, hogy ha valaki elhagyja a magyar adóilletőséget vagy elköltözik, akkor úgy kell tekinteni, mintha eladná a vagyonát, eszközeit, és a szerzési költség valamint az eladási ár közötti nyereséget nézi majd a szabályozás, amelyre bevallási kötelezettség vonatkozik. Az államtitkár elismerte azt is, hogy ez a fajta szabályozás több országban sem állta meg az Európai Bíróság próbáját, hiszen korlátozza a szabad tőkeáramlást. Az új szabályozás erre a joggyakorlatra is választ ad: nem lehet előírni, hogy az adóalany azonnal fizessen a költözés után, ezért tízéves halasztás lesz az adófizetésre, ha valaki az EU-ba költözne máshová. Az Egyesült Államokba történő költözés esetében viszont elképzelhető az azonnali exit tax fizetési kötelezettség.
