Nagyot fordult a kocka Amerikában: megroppanhat a techóriások birodalma a választás után?
Az amerikai félidős választásokon a Demokrata Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, és az eredmény alakulásában jelentős szerepet játszottak a mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatos választói félelmek is. A technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite index csütörtökön több mint 5,5 százalékot esett, ami becslések szerint mintegy 2500 milliárd dollárnyi piaci érték eltűnését jelentette.
A zuhanás egyik fő kiváltó oka a demokraták meglepetésszerű texasi kormányzóválasztási győzelme volt. A megválasztott demokrata kormányzó, Gina Hinojosa kampányában az adatközpontok építésének ideiglenes felfüggesztését, valamint az ezeket a beruházásokat ösztönző egyes adókedvezmények megszüntetését ígérte. Győzelme jelentős eladási hullámot váltott ki a chipgyártók, valamint az adatközpontok kiépítéséhez szükséges technológiákat gyártó vállalatok részvényei körében. A hét legnagyobb amerikai technológiai vállalat – köztük az Apple, az Nvidia és a Tesla – egyetlen kereskedési nap alatt összességében mintegy egy billió dollárt veszített piaci értékéből.
Texas megfizethető energiaforrásokkal rendelkezik, ezért sok befektető azzal számolt, hogy az elkövetkező években az amerikai mesterséges intelligenciával kapcsolatos számítási kapacitás jelentős része ebben az államban jön létre. A Bank of America becslései szerint az adatközpontok építése mintegy 0,7 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 2026 első felében mért 2,4 százalékos növekedéséhez.
Donald Trump eddig az adatfeldolgozó központok számának és kapacitásának gyors növelését szorgalmazta, és ellenezte a mesterséges intelligencia-modellek szabályozását. Most azonban több törvényjavaslat is a Kongresszus elé került: az egyik a modellek vészhelyzeti leállítását írná elő, egy másik egységes előírásokat vezetne be az átláthatóságra és a jelentősebb kockázatok bejelentésére. A megfigyelők vizsgálatok sorozatára és a Trumphoz közel álló üzleti vezetők meghallgatásra idézésére is számítanak.
Közvéleménykutatások szerint az amerikaiak többsége inkább félelemmel tekint a mesterséges intelligencia térnyerésére. A megkérdezettek közel 90 százalékát aggasztja annak kilátása, hogy a mesterséges intelligencia egy napon túlszárnyalhatja az emberi intelligenciát, és tízből mintegy nyolc embernek fenntartásai vannak a fejlesztések gyors ütemével kapcsolatban. Tízből hét ember úgy véli, hogy a szövetségi kormány nem tesz kellő erőfeszítést a szabályozás érdekében.
Az adatközpontok energia- és vízigénye is komoly aggodalmat kelt. Egy tipikus adatközpont naponta legalább egy millió liter vizet használ fel, a nagy adatközpontok fogyasztása pedig akár napi 20 millió litert is elérhet, ami egy 50 ezer lakosú város vízigényének felel meg. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon nemrégiben önkéntes kötelezettséget vállalt arra, hogy viseli az adatközpontjai áramellátásához szükséges további villamosenergia-termelés költségeit.
A félidős választások kimenetele erőteljesen befolyásolhatja az adatközpontokkal kapcsolatos politikát. A főbb kongresszusi bizottságok új vezetése, valamint számos állam és település politikai hozzáállása olyan irányba terelheti a vitákat, amely megnehezíti az új adatközpontok építését és üzemeltetését. Az eddig önkéntesen vállalt szabályok kötelezővé válhatnak, és a technológiai cégeknek nemcsak a többlet energiaköltségekért, hanem a vízellátó és az elektromos hálózat kapacitásának bővítéséért is fizetniük kellhet.
