Gyakorlatilag biztos a decemberi kamatemelés az euróövezetben
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a közeljövőben várhatóan magasan marad az infláció az euróövezetben, a másodkörös hatásokra utaló jelek azonban egyelőre még nem jelentek meg. A jegybanki döntéshozók a következő kamatdöntés előtt a maginfláció részletes adatait vizsgálják.
Lagarde egy japán napilapnak adott interjújában elmondta, hogy a következő negyedévekben is magas inflációs adatokkal kell számolni. Hozzátette, hogy minél magasabb a pénzromlás üteme, és minél tovább marad ezen a szinten, annál nagyobb veszélyt jelent a jegybank középtávú céljára. Bár a maginfláció viszonylag alacsony, 2,5 százalékos szinten stagnált, a jegybankárok a mutató részletes szerkezetét elemzik a következő kamatlépés meghatározásához.
Még nem látszanak a másodkörös hatások
A másodkörös inflációs hatások jelenleg nem haladják meg az előrejelzésekben szereplő mértéket, és az előretekintő mutatókban – így a többéves bérmegállapodásokban és a vállalati bérvárakozásokban – sem látszik még fordulat. Mivel az euróövezeti infláció jelenleg a jegybank 2 százalékos céljának a dupláján áll, a gazdaság pedig stabilan növekszik, több döntéshozó is jelezte, hogy újabb, 25 bázispontos kamatemelésre készül.
Az energiaár-robbanás óta már két hasonló szigorítást hajtottak végre. Egy újabb emeléssel a hitelköltségek elérnék annak a sávnak a tetejét, amelyen belül a kamatszint gazdasági hatása még semlegesnek, illetve kedvezőnek tekinthető, miközben a globális kötvényhozamok ugrásszerű emelkedése is ellenszelet jelent a 21 tagú valutaövezet számára.
Lagarde szerint a jelenlegi információk alapján jelentős változásokra lenne szükség ahhoz, hogy eltérjenek a várható kamatpályától – azaz a decemberi szigorítástól. A 70 éves jegybankelnök – aki kilenc hónappal a mandátuma lejárta előtt, februárban köszön le posztjáról – a 2027-es francia elnökválasztással kapcsolatban kijelentette, hogy nem tervez jelöltként indulni, de szeretne felszólalni a kampányvitákban. Mint mondta, nem tud csendben maradni és tétlenül hallgatni a kitalált propagandát, amikor az egyik népszerű jelölt az államadósság eltörléséről beszél, ezért a tényekre és adatokra támaszkodva kíván majd megszólalni.
Két jelölt verseng az EKB elnöki posztjáért
Az EKB elnöki posztjáért a holland Klaas Knot és a spanyol Pablo Hernández de Cos van versenyben. A jelölteket az euróövezeti pénzügyminiszterek értékelik, a végső döntést pedig az európai vezetők hozzák meg a soron következő csúcstalálkozókon.
A jelenleg a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankját vezető de Cos egy svájci lapnak nyilatkozva szintén arra figyelmeztetett, hogy a monetáris politikának ébernek kell maradnia. Bár a vállalati áremelésekben és a bérkövetelésekben még nem jelentek meg a másodkörös hatások, az energiaárak csökkenésére vonatkozó remények nem váltak valóra – indokolta álláspontját a közgazdász. A spanyol szakember szerint a jegybankoknak akkor kell kamatot emelniük, ha a beérkező adatok alapján veszélyben látják az árstabilitást.
De Cos egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes országok a történelmi csúcson lévő államadósságuk ellenére is tartósan magas költségvetési hiánnyal működnek, a magasabb kamatok pedig tovább növelik az adósságszolgálati terheket.
