Teljes átalakulás előtt az uniós pénzek
A következő hétéves ciklusra szóló költségvetési terv, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő, alapvetően átalakítja a közös agrárpolitikát (KAP). A jelenlegi kétpilléres rendszer megszűnhet, és a területalapú támogatások keretei is eltűnhetnek. Ez a változás Magyarország számára akár a forrásainak harmadát is jelentheti, komoly aggodalmakat keltve a hazai termelők körében. Petri Bernadett-tel, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosával beszélgettünk, aki a közvetlen uniós források felhasználásáért felelős. Ő hangsúlyozta, hogy ez az átalakítás nem csupán a gazdasági érdekeket érinti, hanem az európai agrármodell stabilitását is veszélyeztetheti, mivel az innovációs programok nem tudják pótolni a kieső támogatásokat.
A támogatások jövője és a gazdák kilátásai
Az átalakítás legnagyobb kockázata, hogy a gazdák jövedelembiztonsága jelentősen csökkenhet. A kétpilléres rendszer első pillére a közvetlen támogatásokat, míg a második a vidékfejlesztést célozza meg. Az első pillér stabil jövedelmet biztosít a gazdák számára, lehetővé téve számukra a hosszú távú beruházásokat, míg a második pillér nagyobb mozgásteret ad, de emiatt kevesebb kiszámíthatóságot is tartalmaz. Az új javaslatok alapján a tagállamok sokkal nagyobb önállóságot kapnának az agrárintézkedések meghatározásában, de a Bizottság által tervezett agrárbüdzsé csökkentése miatt már most is aggasztó kilátásokkal kell szembenézniük a gazdáknak.
A finanszírozási hírek és a gazdák felelőssége
Az agrártámogatások körülbelül 25%-kal csökkenhetnének, ami 9,2 milliárd eurós csökkentést jelent a 2021-2027 közötti időszakhoz képest. A gazdák tehát komoly kihívásokkal néznek szembe, hiszen nemcsak az inflációt, hanem a csökkenő támogatásokat is figyelembe kell venniük. A javasolt rendszerek a stabilitás megszüntetésével, egy új, esetleg bonyolultabb rendszer bevezetésével járhatnak, amely a jövő agrárpolitikáját is alapjaiban befolyásolhatja.
Viszontválaszok az innováció terén
Az Európai Bizottság éppen a nagygazdaságok indokolatlan kivételezését szeretné visszafogni, 450 hektáros felső korlátot bevezetve a területalapú támogatásoknál. Ennek ellenére a kis- és közepes gazdaságok nem feltétlenül érzik magukat védve, hiszen a 450 hektáros határ a gazdaságok átlagos méretéhez képest irreleváns. A középső szegmens, amely a mezőgazdaság gerincét adja, nem kapja meg a kellő támogatást e reformok révén. Emellett a generációváltás miatt sürgetően fontos lenne, hogy a gazdák képzésseken vegyenek részt, hogy megismerkedjenek a projektmenedzsmenttel és az EU jogi környezetével.
Az EU támogatási rendszerének hatékonysága
A Horizon Europe és hasonló programok sokszereplős, magas technológiai érettségű projekteken keresztül próbálják ösztönözni az innovációt, de a magyar gazdák többsége nem tud belépni a rendszerbe, mivel hiányzik a szükséges kapcsolati háló és adminisztratív háttér. A támogatási intenzitás is problémás, mert 60-75%-os önerőt igényel, ami sok gazdaság számára megfizethetetlen. Ezen felül a LIFE program agráralkalmazásai különösen gyengén teljesítenek, pedig a vízgazdálkodás és talajvédelem kiemelt agrárprioritások lennének.
Záró gondolatok az agrárjövőről
Összességében az EU innovációs eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy pótolják a területalapú támogatások leépülését. A gazdák támogatására sokkal több forrásra és reálisabb kiírási feltételekre lenne szükség. Ha 2028 után új KAP-modellt lehetne kialakítani, akkor a kétpilléres rendszer megőrzése mellett az EU-nak kiemelt figyelmet kellene fordítania a gazdák képzésére és a közvetlen programokhoz való hozzáférés javítására, mivel ez lenne a stabil jövedelem alapja a jövőben.
