Ha a történelem megismétli önmagát, komoly emelkedés várhat a tőzsdére az amerikai választás után
A befektetők jellemzően feszülten várják az amerikai félidős választásokat, a múltbeli adatok azonban arra utalnak, hogy a részvénypiacok a politikai eredménytől függetlenül szinte mindig erősödnek a szavazást követő időszakban. Az S&P 500 index egyéves távlatban rendszerint kiemelkedő hozamot produkál, különösen akkor, ha megosztott kormányzás alakul ki Washingtonban.
Az 1980 és 2024 közötti időszakot vizsgáló elemzés szerint az S&P 500 index az elnökválasztások és a félidős választások után is jól teljesít. A szavazást követő első napon és héten átlagosan 0,2 százalékkal, egy hónap múlva pedig 1,1 százalékkal emelkedett a mutató, egyéves távlatban viszont már jóval látványosabb a növekedés: a félidős választások után egy évvel átlagosan 13,7 százalékos, az elnökválasztások után pedig 13,8 százalékos pluszban zárt az index. Az 1982 és 2022 közötti tizenegy félidős választás mindegyike után emelkedni tudott a piac egyéves időtávon.
A szavazás előtti idegességet rendszerint nagy megkönnyebbülés, majd tőzsdei rali követi. A tőkepiacok hagyományosan a megosztott kormányzást részesítik előnyben, vagyis azt a felállást, amikor az elnöki széket és a kongresszus legalább egyik házát különböző pártok irányítják. Az ilyen eredménnyel záruló tizenöt korábbi választás után az S&P 500 átlagosan 15 százalékot emelkedett egy év alatt, míg az egypárti irányítást hozó szavazások után ez az átlag 11,5 százalék volt. A befektetők ugyanis nem kedvelik, ha egyetlen politikai erő kezében túl nagy hatalom összpontosul, mivel az gyakran költségvetési túlköltekezéshez vezet.
A mostani választáson megvalósuló forgatókönyv – amelyben a republikánus elnök mellett a demokraták szerzik meg a kongresszus mindkét házát – szintén kedvező szokott lenni a tőzsdék számára. Ez a felállás 1986-ban, 1990-ben és 2006-ban valósult meg. Ezekben az esetekben a szavazást követő napon ugyan átlagosan 0,5 százalékot esett a piac, egy hónappal később viszont már 3,4, egy év elteltével pedig 10,9 százalékos pluszban járt az S&P 500.
A politikai események azonban sokszor csak egybeesnek a tőzsdéket valójában mozgató makrogazdasági folyamatokkal. A 2000-es választást követő évben például a dotkomlufi kipukkadása miatt 22,1 százalékot zuhant az S&P 500, míg a 2020-as szavazás utáni évben 38,3 százalékot szárnyalt a koronavírus-járványt követő piaci kilábalásnak köszönhetően.
A vállalati eredmények alakulása és a Fed monetáris politikája mindig fontosabb a választási eredményeknél. Ezt bizonyítja a 2018-as félidős választás is, hiszen bár a demokraták átvették a képviselőház irányítását Donald Trump első ciklusa alatt, a piacokat valójában a jegybank négyszeri kamatemelése küldte lejtőre. Az index így 6,2 százalékos mínuszban zárta az évet, jóllehet a szavazást követő tizenkét hónap mérlege végül 11,7 százalékos emelkedés lett.
Jelenleg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések és a technológiai szektor teljesítménye jelentik a legfontosabb hajtóerőt. A bikapiac fennmaradásához elengedhetetlen a gazdasági növekedés és az AI-beruházások lendületének megőrzése, ám a demokraták kongresszusi győzelme szinte biztosan fékezni fogja az AI-infrastruktúra kiépítését.
A technológiai szektor kilátásai mellett a kötvénypiac és a geopolitika is komoly kockázatokat hordoz. A kötvényhozamok világszerte emelkednek, Franciaországban kisebb adósságválság alakult ki, a választások után pedig az Iránnal vívott háború is súlyosbodhat, ha Trump elnök beváltja az újabb csapásokra vonatkozó fenyegetéseit, vagy ha Teherán fokozza a feszültséget. A múltbeli szezonális minták nem jelentenek garanciát, az Iránnal, a mesterséges intelligenciával és Franciaországgal kapcsolatos piaci aggodalmak pedig nem fognak varázsütésre eltűnni. Az esetleges év végi tőzsdei rali ellenére a piacokat továbbra is a technológiai szektor, a geopolitika, a Fed és a kötvénypiaci folyamatok irányítják.
