Stabil bérleti díjak mellett drágábban adhatók ki az új és kisebb lakások Budapesten
A fővárosi lakásbérleti díjak viszonylag stabilak, az új építésű és kisebb alapterületű ingatlanok azonban tartósan magasabb fajlagos áron adhatók ki – derül ki az ingatlan.com adatbázisán alapuló elemzésből. A régebbi budapesti lakások esetében szeptemberben a bérleti díjak mediánja a négy hónappal korábbihoz hasonlóan 270 ezer forinton állt, míg az új építésű otthonoknál ez az érték 320 ezer forintra emelkedett. A budapesti átlag így 280 ezer forintra jött ki.
A kínálat kismértékben tovább csökkent: az ősz első hónapjában Budapesten 8,6 ezer lakást hirdettek kiadásra, az első negyedévben mért közel 10 ezer után. A teljes bérlakáskínálat közel kétharmadát a kisméretű, stúdió vagy egy hálószobás lakások adják, bő egynegyedét a két hálószobás otthonok, míg a nagyobbak aránya mindössze 12 százalék.
Az új lakások négyzetméterenként közel 20 százalékkal drágábban adhatók ki
A szeptemberi adatok szerint az új budapesti ingatlanok tulajdonosai átlagosan mintegy 6800 forint négyzetméterenkénti bevétellel számolhatnak havonta, míg a régebbieknél ez az érték az 5600 forintot sem éri el, vagyis a különbség megközelíti a 20 százalékot. A bérletidíj-előny az újszerű vagy felújított otthonokhoz képest 14 százalék, a jó állapotúakhoz mérve meghaladja a 30, a közepes vagy felújítandó állapotúakhoz viszonyítva pedig az 50 százalékot.
Az új építésű stúdiólakások esetében a havi 230 ezer forintos medián bérleti díjhoz közel 7200 forintos fajlagos érték tartozik, ami mintegy 10 százalékkal magasabb, mint a két- vagy háromhálószobás, szintén új építésű otthonok egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díja. A kisméretű lakások a bérleti díj hosszú távú változása terén is jobban teljesítenek: az elmúlt nyolc évben több mint 60 százalékos növekedést mutattak fel.
Kerületi különbségek: a legdrágább az I. és a II. kerület
Az egy négyzetméterre jutó bérleti díj tekintetében az I. és a II. kerület vezet, ahol a kiadó, bútorozott új építésű lakások rendkívül szűk kínálata 8000 forint feletti átlagértékkel találkozik. A rövid távú kiadást nem engedélyező VI. kerületben, illetve a XII. kerületben 7600 forintos átlagos bérleti díjat mutat a statisztika, ennél 300–400 forinttal olcsóbb az V. és a XI. kerületi kínálat.
A legnagyobb választék a XIII. kerületben áll rendelkezésre: a több mint 400 kiadó lakás átlagos négyzetméterenkénti bérleti díja meghaladja a 6800 forintot. Ennél alig drágább a IX. kerület új építésű piaca, míg a VIII. kerületi otthonokat valamivel alacsonyabb fajlagos bérleti díjak jellemzik.
A teljes bútorozás évi félmillió forintos többletet jelenthet
Az új építésű lakások esetében az üresen bérbe adott ingatlanokhoz képest négyzetméterenként több mint 800 forint kérhető el, a részlegesen bútorozotthoz viszonyítva pedig feleekkora a differencia. Ez azt jelenti, hogy egy 50 négyzetméteres otthon esetében a teljes berendezés megléte havi közel 42 ezer forinttal magasabb bérleti díjat eredményez, ami éves szinten több mint félmillió forintot jelent.
Az új lakások bérlői jellemzően igényes, azonnal beköltözhető otthont keresnek, és ezért hajlandóak is többet fizetni. Tízből kilenc új lakás legalább részben vagy megegyezés szerint bútorozott, ezen belül a túlnyomó többség teljesen berendezve várja a bérlőjét. A berendezés kiválasztásakor érdemes kerülni a végleteket: a feltűnően olcsó berendezés hamar tönkremegy, a túlzottan drága költsége pedig nem érvényesíthető a bérleti díjban, így nem térül meg.
