Miért vált kockázatosabbá a kukoricatermesztés Magyarországon?
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a kukorica, korábban a gazdák által jövedelmezőnek tartott növény, már nem a megszokott biztonságot és kényelmet nyújtja. A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián elhangzottak szerint a termelőknek ki kell alakítaniuk egy új megközelítést a növény termesztésében, amely most már fokozottabb figyelmet és odafigyelést igényel.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a megfelelő fajtaválasztás és a gondos növényvédelem kulcsfontosságú a sikeres termeléshez. A víz, mint erőforrás, a jövőben meghatározó szerepet fog játszani abban, hogy hol lehetséges a kukorica gazdaságos termesztése Magyarországon. Ezért a vízfelhasználás hatékonyságát 20-25%-kal kellene növelni, és számos területen legalább 400 ezer hektárt öntözni kellene a termésbiztonság érdekében.
A kukoricatermesztés kockázatai
Zsjak Zoltán, a Sinte Group ügyvezetője rámutatott, hogy a mezőgazdasági üzemekben a váratlan leállások komoly gondokat okoznak, hiszen ezek a gyártási folyamatok megszakadásához, szállítási késlekedésekhez és többletköltségekhez vezetnek. A hibák elkerülése érdekében elengedhetetlen a naprakész gép- és alkatrésztörzs kiépítése, valamint a részletes karbantartási tervek kidolgozása. Az alkalmazott gépek kezelőinek is részt kell vállalniuk a folyamatban, hiszen ők azonnal jelezhetik a felmerülő problémákat.
A porrobbanás veszélyét is meg kell említeni, amely az üzemekben jelentkező súlyos problémák közé tartozik. A robbanások elkerülése érdekében fontos a megfelelő porelszívás, a gépek tisztán tartása és a megbízható alkatrészek alkalmazása.
A jövő kihívásai
Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőknek át kell gondolniuk, milyen célt tűznek ki a kukoricából: takarmányt, élelmiszert vagy bioüzemanyagot kívánnak előállítani. A megfelelő hibrid kiválasztásának jelentősége felértékelődött, hiszen a nem megfelelő döntések akár 3 tonnás terméskiesést is eredményezhetnek hektáronként.
Hadászi László, a KITE Zrt. főigazgatója elmondta, hogy a kukoricatermesztés jelenlegi helyzete az elmúlt évekhez képest romlott. Jelenleg több mint 1,22 millió hektár van, ahol a kukorica termesztése már nem jövedelmező, míg közel 2,05 millió hektáron nem várható extrém jövedelem a termelésből. A helyes technológiai döntések kiemelkedő szerepet játszanak a probléma megoldásában, mivel a toxinok problémája rendkívül változó, és a kedvező körülmények mellett kisebb kihívásokkal jár.
A kukoricafeldolgozás jövője
Tóth Ferenc, a Hungrana Kft. alapanyagbeszerzési igazgatója egy újabb fontos problémát emelt ki: a kukoricafeldolgozók többsége olyan területeken működik, ahol a termelés jövedelmezősége csökkenő tendenciát mutat. A feldolgozás nemcsak gazdaságos, hanem helyben is kellene történjen, hogy csökkenthetők legyenek a szállítási költségek.
A jövőben minden résztvevőnek szem előtt kell tartania, hogy a termesztés nem csupán a biztos hozam eléréséről szól, hanem a fenntarthatóságról és az erőforrások tudatos kezeléséről is. E nélkül a kukoricának valóban kockázatos jövője lehet Magyarországon.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kukorica nem fog eltűnni Magyarország mezőgazdaságából, de a termelés módját és technológiáját sürgősen át kell gondolni a jövőbeli fenntarthatóság érdekében.
Forrás: Agrárszektor
