Az MNB Intézkedései a Magyar Bankrendszer Kockázatainak Csökkentésére
2025. november 6-án az MNB egy sajtótájékoztatón ismertette a legújabb makroprudenciális jelentését, amely során a magyar bankrendszer kockázatait és az ingatlanpiaci túlértékeltséget elemezte. Az MNB arra figyelmeztetett, hogy a növekvő jelzáloghitel-állomány és a lakossági hitelezés kiterjedése miatt szigorúbb szabályozásra van szükség, különösen a fogyasztóvédelmi intézkedések terén. A jegybank célja, hogy a bankok több tőkét vonjanak be, és biztosítsák a stabil hitelezést a jövőben.
Szakács János, az MNB makroprudenciális politika főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a bankoknak 2026. január 1-jétől új tőkepuffer-követelményeknek kell megfelelniük. A jegybank észlelése szerint a lakások és kereskedelmi ingatlanok ára körülbelül 20%-kal túlértékelt, amely további intézkedéseket igényelhet az ingatlanpiac kiszolgáltatottságának csökkentésére.
Új Tőkepufferek és Adósságfékszabályok
Az MNB bevezet egy új tőkepuffert, a rendszerkockázati tőkepufferrátát, amely 1%-ra emelkedik. Ez újabb 50 milliárd forintos többlettőke előírást jelent a bankok számára. Ezen kívül, az adósságfékszabályok változása is várható: a magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet kötelezett jövedelmi limitje 600 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik, hogy a bankok fenntartsák az adósságfék szabályok hatékonyságát.
A kis összegű hitelek felső értékhatára 450 ezerről 550 ezer forintra változik, és ezekre a hitelekre nem vonatkoznak az adósságfék-előírások. Ezáltal a fiatal elsőlakás-vásárlók számára kedvezőbb feltételek mellett lehetőség nyílik a lakásvásárlásra, hiszen 2024 óta elérhető a 20%-os önerővel történő hitelfelvétel is.
Az Otthon Start Program Hatása és a Stabil Források
Az Otthon Start Program kiterjedése érdekében a jegybank új előírásokat vezetett be a bankok számára, hogy azok ne csak saját jelzálogleveleikkel finanszírozzák a jelzáloghitel-állományokat, hanem külső befektetőket is bevonjanak. Emellett, az MNB erősítette a bankok stabil forrásellátottságát. A cél, hogy csökkentsék a jelzáloghitelek mögött álló finanszírozás kockázatait, fokozva így a pénzügyi stabilitást.
Új Makroprudenciális Kérdések
A jelentésben kiemelt figyelmet kapott a BNPL (buy now, pay later) konstrukciók kérdése is, amelyek jelenleg nem jelentenek rendszerszintű kockázatot, viszont jelentős fogyasztóvédelmi problémákhoz vezethetnek. Az MNB jövőbeni tervei között szerepel, hogy a legtöbb, fogyasztók számára kockázatot jelentő konstrukcióra szabályozásokat vezessen be, hogy azok a központi hitelregiszterben is nyilvántartásra kerüljenek.
Eközben, a klíma- és kiberkockázatok figyelembevétele is egyre fontosabbá válik a jegybank számára, amely különböző eszközöket alkalmaz a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. Az új szabályozók kialakítása magában foglalja a likviditási stressztesztelés terjedelmét is, hogy a bankok megfelelően tudják kezelni ezeket a kockázatokat.
Az intézkedések célja, hogy a magyar bankrendszer erősebb és ellenállóbb legyen a jövőbeli gazdasági kihívásokkal szemben, és hogy a pénzügyi stabilitás megóvása érdekében a bankok még inkább megfeleljenek a szigorúbb követelményeknek.
