NEM VOLT VALAMI FÉNYES A TAVALYI ÉV AZ AGRÁRIUMBAN
A magyar mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben meghaladta a 4400 milliárd forintot, ami 6,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Azonban a növekedés valódi háttere nem a termelés bővülésében, hanem az árszínvonal közel 9%-os emelkedésében keresendő. A termelési volumen valójában 2,6%-kal csökkent, ami komoly aggasztó jelenséget jelez. A szélsőséges időjárás különösen a növénytermesztést sújtotta, míg az állattenyésztés – a száj- és körömfájás ellenére, egészen az év végéig – erősödni tudott. Ezzel Magyarország az uniós mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 2%-át adta, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is kimutatta.
A HELYZETKÉP A 2026-OS AGRÁRIUM KONFERENCIÁN
A Portfolio Csoport által szervezett Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik jelentős eseménye, mely célja, hogy bemutassa azokat a nélkülözhetetlen szabályozási, piaci, támogatási és finanszírozási változásokat, amelyek a mezőgazdasági szereplők tevékenységeit fogják meghatározni az elkövetkező évben. A 2026-ban várható agrártámogatások megismerése és a pénzügyi lehetőségek maximális kihasználása érdekében fontos a rendezvényen való részvétel.
MEZŐGAZDASÁGI KIBOCSÁTÁS MEGOSZTÁSA
A mezőgazdaság kibocsátásában a növénytermesztés 2298 milliárd forintot, míg az állattenyésztés 1830 milliárd forintot képvisel. Az arányok az elmúlt évtized viszonylatában nem változtak érdemben, hiszen a növénytermesztési termékek átlagára 13%, míg az állati termékeké 5,8%-kal emelkedett. A folyó termelőfelhasználás volumene 0,6%-kal csökkent, ugyanakkor értéke az áremelkedés következtében 3,6%-kal nőtt. Ezek az adatok a termelékenység romlását jelzik, ami a bruttó hozzáadott érték 1687 milliárd forintot tett ki: változatlan előző évi áron 6%-os csökkenés, míg folyó áron 10%-os növekedés volt tapasztalható.
AZ IDŐJÁRÁS HATÁSAI A TERMELÉSRE
A vegetációs időszakot sújtó tavaszi fagyok és az aszály érzékenyen érintették a növénytermesztést. Ez különösen a kapásnövények fejlődésére és a gyümölcsfélék virágzására volt kedvezőtlen hatással. A szántóföldi területek nagysága hasonlóan alakult az előző évhez, de a vetésszerkezet a kockázatminimalizálás érdekében a kalászosok és a napraforgó irányába tolódott.
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS REGENERÁLÓDÁSA
Az állattenyésztés területén a kibocsátás növekedett; a sertéságazat 9%-os, míg a baromfiágazat 3,4%-os növekedést mutatott, azonban a szarvasmarha-termelésben kisebb mértékű csökkenés volt megfigyelhető. Az állati termékek összességében 3,7%-kal bővültek, a tejfelvásárlás mennyisége pedig 1847 millió kilogrammot ért el, ami 5%-os növekedést jelentett. A költségek emelkedése és az állat-egészségügyi kockázatok azonban korlátozták az ágazat fejlődését.
EU-S ÖSSZKÉP ÉS MAGYARORSZÁG HELYZETE
Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása 2025-ben 560 milliárd euróra emelkedett, ami 5,4%-os növekedést jelentett. A növekedés részben a termelési volumen 2,4%-os és az árszínvonal 2,9%-os emelkedésének volt köszönhető. Magyarország az unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9-2,2%-át reprezentálta az elmúlt évtized során, ami a ráfordítások magasabb arányával is magyarázható.
Összességében elmondható, hogy a 2025-ös agrárhelyzet vegyes képet mutat, ahol a kihívások ellenére vannak olyan területek, ahol növekedést tapasztalhatunk. Az állattenyésztés fejlődése és az uniós mezőgazdasági kibocsátás növekedése arra enged következtetni, hogy a szektor jövője továbbra is ígéretes lehet, de a kialakuló problémák figyelmet igényelnek.
