Kitálaltak a szakértők a Bászna-ügyről: Változás jöhet a gabonapiacon?
A Bászna-ügy jelentős figyelmeztetés volt a gabonapiac résztvevői számára, azonban alapjaiban nem rengette meg a szerződéses rendszer működését. A Portfolio Agrárium 2026 Konferencián, amely Kecskeméten zajlott, a szakemberek kiemelték, hogy a kereskedelemben a bizalom továbbra is kulcsfontosságú. A jövőben a kockázatkezelés és az üzleti kapcsolatok ellenőrzése várhatóan szigorodni fog. A résztvevők tapasztalatai alapján a szerződések betartása és a stratégiai kapcsolatok megőrzése elengedhetetlen a piac zökkenőmentes működéséhez.
Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy a gabonapiaci szerződések alakulását a termelési kockázatok kölcsönös megosztása határozta meg. Az integráció növekedésével a jogalkotó folyamatosan igyekszik szabályozni ezt a területet, reagálva az aktuális problémákra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a felmerülő problémák kezelésében egyre hatékonyabb megoldások születnek.
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a szerződések működése csak akkor eredményes, ha mindkét fél számára elfogadható feltételek találhatók benne. A közelmúltban a piac zavartalanul működött, a kereskedelmi és feldolgozói szerződések megfelelően teljesültek, a gabona- és olajmagtermés kereskedelme pedig zökkenőmentesen zajlott.
A BÁSZNA-ÜGY: FIGYELMEZTETÉS A PIAC SZÁMÁRA
Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke kifejtette, hogy a Bászna-ügyhöz hasonló csalások rendkívül ritkák a piacon, ami azt mutatja, hogy a szerződéses rendszer alapvetően működik. Kiemelte, hogy a kereskedelmi kapcsolatok szilárdságának alapja a megállapodások betartása. Ezen megállapodások kötelező érvényét mindkét félnek el kell fogadnia, függetlenül az árak alakulásától. Az esetleges vitás helyzetek rendezésére kultúrált, tárgyalásos úton kell törekedni.
Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója egyetértett azzal, hogy a Bászna-ügy inkább egy egyszeri, figyelmeztető esetként értelmezhető. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a piaci szereplők tanuljanak az ügyből, különösen az üzleti kapcsolatok megbecsülésében.
A kockázatkezelés szerepe várhatóan erősödik, hiszen az üzleti kapcsolatok alapja továbbra is a bizalom. Berkes Gábor szerint minden piaci szereplőnek óvatosabbá kell válnia a termény tárolása és a kifizetések során. A finanszírozási feltételek is szigorodhatnak a jövőben.
NEM SZABAD FÉKEZNI A KERESKEDELMET
Varga Ákos hangsúlyozta, hogy a piaci működés szempontjából elengedhetetlen, hogy a szereplők ne reagáljanak túlzott óvatossággal. A kereskedelem folytatása minden érdekében áll, legyen szó bankokról, kereskedőkről vagy hitelbiztosítókról. Ha a piaci szereplők túlzottan visszafognák magukat, az végső soron a gazdatársadalomnak okozna veszteséget.
Berkes Gábor és általa Varga Ákos is kiemelte, hogy a régi üzleti kapcsolatok fenntartása mellett új együttműködéseknél fokozott körültekintés szükséges. Andréka Tamás hangsúlyozta, hogy a bizalom a piac működésének egyik kulcsfontosságú feltétele. A Bászna-ügy esetében felmerült problémákat súlyosbította, hogy nemcsak nagy piaci szereplők, hanem sok kisebb gazdálkodó is részt vett az ügyletben. Ez indokolta az állami beavatkozás szükségességét.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a mezőgazdasági szektor csődarányai más gazdasági ágazatokhoz képest viszonylag alacsonyak. „A szerződéses viszonyok tekintetében nem balkáni, hanem nyugat-európai állapotok jellemzik a magyar mezőgazdaságot, és erre büszkének kell lennünk” – tette hozzá.
Varga Ákos szerint különösen fontos, hogy a gazdálkodók több lábon álljanak. Ha egy területen probléma merül fel, más tevékenységekkel kompenzálhatják a veszteségeket. Szabó István azonban figyelmeztetett, hogy a piaci működést nem szabad túlzott szabályozással korlátozni.
