Történelmi demokrata győzelem az amerikai félidős választásokon
A demokrata párt évtizedek óta nem látott mértékű győzelmet aratott az amerikai félidős választásokon, míg Donald Trump és a Republikánus Párt súlyos vereséget szenvedett. Az előrejelzések szerint a demokraták a képviselőházban 256, a szenátusban pedig 55 mandátumra számíthatnak, míg a republikánusok az alsóházban 179, a felsőházban 45 hellyel rendelkezhetnek.
A képviselőházban a demokraták olyan többséget szerezhetnek, amilyet Barack Obama 2008-as elnökválasztási győzelme óta nem látott a párt. Hakeem Jeffries, a várható demokrata házelnök az Egyesült Államok első fekete házelnöke lehet. A demokraták több republikánus fellegvárat is átfordítottak: Kentucky 6-os körzetét, amelyet Trump 2024-ben még 15 százalékponttal nyert, valamint Florida 22-es körzetét, ahol a választás előtti átrajzolás ellenére is a demokraták győztek.
A szenátusban is fordulat következett be
A százfős szenátusban a demokraták várhatóan 55 helyet szereznek meg, szemben a republikánusok 45 mandátumával. A demokrata szenátorjelöltek olyan államokban is győztek, amelyeket stabil republikánus fellegvárnak tartottak. Texasban James Talarico győzött Ken Paxton ellen, ami azt jelenti, hogy az állam 1988 óta először küld demokrata szenátort a felsőházba. Kansas 1932 óta nem választott demokrata szenátort, most azonban Adam Hamilton metodista lelkész győzött Roger Marshall ellen. Dél-Karolinában Annie Andrews gyermekorvos győzött, így az államnak több mint húsz év után lesz ismét demokrata szenátora. Georgiában Jon Ossoff, Michiganben Abdul El-Sayed, Észak-Karolinában Roy Cooper, Iowában Josh Turek, Maine-ben pedig Troy Jackson nyert. Ohióban a volt demokrata szenátor, Sherrod Brown tért vissza a szenátusba, legyőzve Jon Husted hivatalban lévő republikánus szenátort.
A választók főként a megélhetési költségek miatt büntették a kormányzatot
A több mint 79 ezer regisztrált választó megkérdezésével készült exit poll szerint a szavazókat leginkább a magas élelmiszer- és üzemanyagárak aggasztották. Tízből kilencen nyilatkoztak úgy, hogy a megélhetési költségek döntő szerepet játszottak a szavazatuk leadásakor. A választók 39 százaléka a gazdaságot, 32 százaléka a demokrácia helyzetét, 14 százaléka pedig a bevándorlást jelölte meg legfontosabb kérdésként. A választók háromnegyede gyengének vagy kifejezetten rossznak ítélte a gazdasági helyzetet, és közel kétharmaduk az elnök politikáját okolta a drágulásért. Több mint 60 százalékuk szerint az Egyesült Államok rossz döntést hozott az Iránnal vívott katonai beavatkozással.
Az amerikaiak 62 százaléka elégedetlen Trump tevékenységével, és több mint 40 százalékuk kifejezetten azért adta le a voksát, hogy szembenállást tanúsítson vele. A válaszadók mintegy 60 százaléka gondolta úgy, hogy Trump az ország érdekei elé helyezi a saját érdekeit.
Trump a választás után együttműködést ígért
Donald Trump a választási eredményre reagálva próbálta hárítani a felelősséget, mondván, nem volt rajta a neve a szavazólapon. Egy másik bejegyzésében Greg Abbott texasi kormányzót bírálta, akinek vereségét azzal magyarázta, hogy eltávolodott korábbi politikai irányvonalától. A New York Timesnak adott interjújában ugyanakkor késznek mutatkozott a választási eredmények elfogadására és a demokratákkal való együttműködésre, noha korábban azt ígérte, hogy vétóival akadályozni fogja a demokraták törvényhozási munkáját.
