Átláthatósági törvény: Új, drákói intézkedések a külföldi finanszírozás ellen
A magyar parlamenthez benyújtották a közélet átláthatóságát célzó törvényjavaslatot, amely radikális korlátozásokat vezetne be a külföldi finanszírozású szervezetekkel szemben. Az érintett szervezetek működését szigorú szabályozás keretében jegyzékbe vétel alá helyeznék, valamint szankcióintézkedéseket léptetnének életbe, ha bármilyen szabályszegést észlelnek.
Jegyzékbe vétel: Kormányzati kontroll a külföldi támogatások felett
A javaslat értelmében a „jegyzékbe vétel” válna a központi mechanizmussá, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy figyelemmel kövessék a külföldi pénzügyi forrásokból működő szervezeteket. A jegyzékbe vétel alapján a szervezeteknek engedélyt kellene szerezniük bármilyen külföldi támogatás elfogadásához, miközben pénzmozgásaikat a NAV speciális szervének kontrollálnia kell.
A jegyzékbe vétel további kötelezettségeket is magával hoz, például a vezetőknek évente vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amely nyilvánosan megtekinthetővé válik. A szabályok megsértése súlyos pénzügyi következményekkel járna, beleértve a közéleti tevékenységtől való eltiltást és több millió forintos bírságokat.
Kiterjedt állami beavatkozási jogkörök
A törvényjavaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatokat folytathat, és javaslatokat tehet a jegyzékre vételre, míg a végső döntést a kormány rendeleti úton hozná meg. Az érintett szervezetek bankszámláit a pénzintézetek folyamatosan figyelik, és minden külföldről érkező támogatáshoz kapcsolódó műveletet jelenteni kell. A pénzmosás elleni szerv döntene arról, hogy a támogatás felhasználható-e vagy visszautalásra kerül.
A tervezet emellett széles vizsgálati jogosultságokat biztosít a hatóságok számára, beleértve digitális adattárolók vizsgálatát és rendőri támogatás igénybevételét. Az adatlekérdezési jogkörök szinte korlátlanok, érintve a bankszámlákat, ingatlan-nyilvántartásokat és céges adatbázisokat.
A civil szektor teljes átalakítása
A törvényjavaslat a civil szervezetek széles körére érvényes, beleértve a gazdasági társaságokat is, amelyek megfelelnek a külföldi finanszírozással kapcsolatos kategóriáknak. Az intézkedések céltáblája egyértelműen azok a szervezetek, amelyek a szabályalkotók szerint „befolyásolják a demokratikus folyamatokat” közéleti tevékenységük révén.
A tervezet nem tesz különbséget ideológiai vagy politikai irányzatok alapján, minden esetben a finanszírozás forrása és célja határozza meg az érintettséget.
Büntetőjogi következmények és új szabályozási keretek
Súlyos jogsértések esetén az érintett szervezetek akár fel is oszlathatók, vezetőik pedig öt évre kizárhatók bármilyen jövőbeli szervezet irányításából. A pénzügyi szankciók mértéke a tiltott támogatás huszonötszöröse is lehet, emellett a felhasználatlan támogatásokat a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kellene befizetniük.
Az új szabályozási rendeletek szerint a korábban kötött külföldi támogatási szerződéseket is ellehetetleníti a törvény hatályba lépése, amennyiben azok nem felelnek meg az engedélyezési feltételeknek.
Szuverenitásvédelem vagy fokozott központosítás?
Az átláthatósági törvény szövegének indoklása a közéleti befolyás csökkentésére és a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozik. Az átfogó jogszabálycsomag számos olyan kitételt tartalmaz, amelyek radikálisan átalakítják a civil és gazdasági tevékenységek jogi, pénzügyi és működési kereteit, miközben az érintett szervezetekre rendkívüli adminisztratív terhet ró.
A törvény tervezett hatálybalépése harmadik nap a kihirdetés után várható, ami a jelenlegi politikai viszonyok fényében akár egy hónapon belül bekövetkezhet. Az új szabályozás hatása széleskörű bizonytalanságot okozhat a civil szférában, különösen a külföldről támogatott szervezetek körében.
