Az EU-támogatások elosztásának kihívásai Magyarországon
A legfrissebb Európai Bizottsági jelentés szerint az uniós kohéziós források elosztása Magyarországon továbbra is jelentős adminisztratív terheket ró a hatóságokra és a kedvezményezettekre. A bürokrácia csökkentésére tett ígéretek ellenére a helyzet nem javult számottevően, és a pénzek elosztása lassú, túlszabályozott, valamint túladminisztrált rendszerben valósul meg.
Adminisztratív költségek és hatások
Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága által végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a 2021-2027-es időszakban a program költségvetésének átlagosan 4,84%-át, vagyis 48 417 eurót kell adminisztratív költségekre fordítani. Ez az összeg jelentős hatással van arra, hogy az uniós források milyen gyorsan és milyen mértékben jutnak el a kedvezményezettekhez.
Az átfogó kép azonban eltérő, mivel egyes alapok, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA+), alacsonyabb adminisztratív intenzitást mutatnak, míg más programok, mint az Interreg, magasabb adminisztratív költségekkel járnak.
Kritikus adminisztratív terhek
A jelentés rávilágít arra is, hogy a költségeket legnagyobb mértékben nem az előkészítési folyamatok, hanem az operatív feladatok, például a projektkiválasztás és a menedzsment-ellenőrzések növelik. A magyarországi projekt résztvevői különösen a pályázati és ellenőrzési szakaszban tapasztalják a legnagyobb terheket, így nem meglepő, hogy sokan külső tanácsadók segítségét veszik igénybe, ami tovább növeli a költségeket.
Evifél digitalizáció és adminisztráció
Az uniós források elosztásában történő digitalizáció valamilyen fokú javulást mutatott, hiszen az e-kohéziós kötelezettségek és az elektronikus adatcserék jelentős csökkentést hoztak a munkaerőráfordításban. Ugyanakkor a magyarországi helyzet vegyes képet mutat: míg a nemzeti rendszerek használata erős, a felhasználói élmény és a projektek adminisztratív folyamatai közepes szintű elégedettséget mutatnak.
Túlszabályozás és gold-plating problémák
Magyarország a jelentések szerint a legnagyobb mértékben érintett a „gold-plating” jelenséggel, ahol a tagállami hatóságok az uniós szabályokon túlmenően további kötelezettségeket rónak a pályázókra. Ez nem csupán adminisztratív terhet jelent, hanem növeli a kifizetések késedelmeit is, amivel a kkv-k különösen aránytalanul nehezen birkóznak meg.
Összegzés és jövőbeli irányok
A jelentés végső ajánlása egyértelmű: a magyar kormány számára nemcsak a digitalizáció üteme a fontos, hanem a túlellenőrzés csökkentése és a gyorsabb kifizetések megvalósítása is elengedhetetlen. A cél, hogy a rendszert vezessenek át a kockázatalapú ellenőrzés keretébe, ahol az uniós pénzek hatékonyabb felhasználása válik a középpontba.
