Magyar Péter bejelentette: béremelések, adóváltozások és vállalkozási támogatások jönnek, eltűnik az árrésstop
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben mutatta be a 2027-es költségvetés alapelveit, amelyet az igazságosság, a fejlődés és az ország újjáépítésének büdzséjeként jellemzett. A tervek szerint a jövő évi GDP-arányos költségvetési hiány 4,9 százalék lesz, miközben mintegy 2100 milliárd forintnyi hiánynövelő és 3000 milliárd forintnyi hiánycsökkentő lépéssel számolnak.
Adócsökkentés és családi támogatások
2027. január 1-jétől a minimálbérig 15 százalékról 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, ami mintegy 2,5 millió munkavállalót érint, és évente 250 milliárd forintot hagy a dolgozóknál. Egy minimálbért kereső munkavállaló számára ez béremelés nélkül havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forintos többletjövedelmet jelentene.
Egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot, amelyre 300 milliárd forint többletforrást biztosítanak. Az egygyermekes családok havonta 12 200 forinttal, évente 146 400 forinttal kapnak többet, a kétgyermekeseknél a havi összeg 26 600 forintról 53 200 forintra emelkedik. Az édesanyák adómentességénél havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, a 40 év feletti kétgyermekes anyákra pedig nem terjesztik ki a mentességet. Megőrzik a 25 év alattiak szja-mentességét és a családi adókedvezményt.
Nyugdíjak és béremelések
A minimálnyugdíjat 28 500 forintról 120 ezer forintra emelik, ami 455 ezer nyugdíjasnak jelent magasabb ellátást. Megduplázzák az időskorúak járadékát, megőrzik a 13. havi nyugdíjat, és kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részét. Megkezdik a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését, a nyugellátások emelésére 123 milliárd, a SZÉP-kártyára 90 milliárd forinttal többet biztosítanak.
Összesen legalább 603 ezer állami alkalmazott fizetése emelkedik 677 milliárd forintos ráfordítással. Az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozóké 17,8 százalékkal, a rendvédelmi dolgozóké 15 százalékkal nő. A pedagógusok és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére 178 milliárd forintot fordítanak, az oktatást segítő munkatársak nettó bére 21,5 százalékkal emelkedik.
Egészségügy, lakhatás és gazdaságfejlesztés
Az állami egészségügy kiadásait 4094 milliárd forintról 4604 milliárdra emelik, ami 510 milliárd forintos növekedés. Ebből 192 milliárd jut béremelésre, 95 milliárd a kórházi gyógyszerekre, 20-20 milliárd a várólisták rövidítésére és a CT-, illetve MR-berendezésekre. A kórházi étkeztetésre 10, a klimatizálásra 25 milliárd forintot különítenek el.
A Wekerle Plusz program váltja az Otthon Startot: a 18–41 évesek elsőlakás-vásárlására új lakásoknál fix 3, használt ingatlanoknál fix 5 százalékos kamatot kínálnak. Visszatér a lakástakarékok állami támogatása, 5 éves futamidőnél 10, 10 évnél 20 százalékos kulccsal. Az energetikai felújítási támogatás legfeljebb 7,5 millió forintig jár, 15 milliós, fix 3 százalékos hitel mellett. Megmarad az 5 százalékos lakásáfa, a babaváró hitel, a CSOK és a rezsicsökkentés.
A vállalkozásfejlesztési és innovációs forrásokat 114 milliárdról 230 milliárd forintra emelik, a Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogrammal. 2027. január 1-jétől meghirdetik a magyar New Dealt, 928 milliárd forintnyi többlet uniós fejlesztési forrással. Bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, évi 200 milliárd forintos bevételt várva, emelkedik a reklámadó 3,75 százalékra, átalakul a kiskereskedelmi különadó, a sport tao helyét 150 milliárd forintos közvetlen támogatás veszi át.
A kormány kivezeti az árrésstopot, a megszüntetés időpontját azonban nem ismertették. A döntést a szeptemberi 1,6 százalékos inflációval és az élelmiszerárak 1,3 százalékos éves csökkenésével indokolták.
