Magyarország Új Szövetségei és Ursula von der Leyen
Magyarország kormánya szokatlan politikai szövetségbe lépett, amely célja, hogy gátat vet a régiós felzárkóztatás támogatását hirdető kohéziós politika kivezetésének. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, eddig főként az Európai Parlament kritikáját vonzotta a reformjával, amely lehetővé teheti a kormányok számára, hogy nagyobb mozgástérrel rendelkezzenek.
A 2021-2027-es költségvetési ciklusra való hivatkozás egyre feszültebb politikai légkört teremt. A múlt héten tizennégy tagállam, köztük Magyarország, aláírta azt az írást, amelyben kifejtették, hogy ellenzik az Európai Bizottság terveit az uniós források központosítására. A dokumentumban szereplő érvek egyértelműek: csak egy erős költségvetés, valamint a régiók fejlettségét figyelembe vevő forráselosztás biztosíthatja az EU versenyképességét és egységét.
Az Uniós Költségvetés Jövője
Bulgária, Csehország, Görögország, Spanyolország, Magyarország és több más ország azért állt össze, hogy érdekérvényesítő lépéseket tegyen a kohéziós politika megőrzése érdekében. A cél a társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése a leggazdagabb és legszegényebb régiók között. Kérdés, hogy a Bizottság vezetője milyen reformjavaslatokat nyújt be, amely kihatással lesz a jövőbeli uniós források elosztására.
Ursula von der Leyen reformjainak zászlóshajója a Covid-19 utáni helyreállítási eszköz, amely mintául szolgálhat a következő költségvetés megreformálásához. Az elképzelések szerint az eddigi kohéziós forrásokat a tagállamok egyedi borítékain osztanák szét, ezzel pedig megfosztanák a régiókat a közvetlen támogatásoktól.
Politikai Törésvonalak
A források kezelése és hozzáférhetősége központosítása komoly hatalmi átrendeződéseket idézhet elő, amelyek nemcsak a régiók, hanem az Európai Bizottság többi részlegének is ártanak. A magyar kormány kezdetben talán úgy tűnhet, hogy gyarapodhat az EU-s források feletti autonómiával, de a költségvetési reform együtt járhat a feltételek szigorításával, ami kockázatot jelenthet.
A Parlament szerepe ebben a kérdésben csökkent, ám számos képviselő, köztük a Néppárt és a Szociáldemokraták, folyamatosan a kohéziós politika védelmezői között helyezkednek el, szorgalmazva a forráslehívás átláthatóságát.
Jövőbeli Perspektívák
A költségvetési javaslat várható bemutatása létfontosságú lesz az uniós politikában, és komoly vitákat gerjeszthet. Miközben a tagállamok érdekeik védelmében lépnek fel, a kérdés az, hogy hogyan lehet egy olyan költségvetést kialakítani, amely figyelembe veszi a közép- és kelet-európai régiók felzárkóztatási céljait.
Ursula von der Leyen javaslata július 16-ig várható, és a célja, hogy a következő hétéves költségvetési keret a lehető legjobban kiszolgálja az EU érdekeit, anélkül hogy kockáztatná a kohéziós állások megmaradását. A jövőbeli politika irányvonalának megalkotása sok kérdést vet fel, amelyek az uniós együttműködések benyomásait formálják.
Forrás: Portfolio.hu
