2050: Drámai Jövőkép és a Felkészülés Szükségessége
A világ népessége számára aggasztó előrejelzések vannak napirenden: a 2023-as körülbelül 8 milliárd ember száma 2050-re közel 10 milliárdra nőhet. E hatalmas létszám ellátásának biztosítása rendkívül összetett feladat, amely megköveteli nemcsak az élelmiszertermelés mennyiségének növelését, hanem a környezeti fenntarthatóság védelmét is. Az erdőirtás megállítása, a természetes ökoszisztémák rehabilitációja, a mezőgazdasági ellenálló képesség javítása, valamint a globális felmelegedés 1,5 fokra korlátozása alapvetően fontos lépések, amelyek nem várhatnak.
Jelenleg sajnálatos módon a globális erőfeszítések az élelmiszertermelésből és –fogyasztásból eredő szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére nem haladnak megfelelő ütemben, amely a feladat nagyságát tekintve elfogadhatatlan.
Tombola és Nyeremények az Agrárszektor Konferencián
Az Agrárszektor 2025 konferencián további izgalmak várják a résztvevőket, hiszen tombola és értékes nyeremények várjánk a rendezvény második napjának végén. Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-t nyerhet!
Csoportos kedvezmények is elérhetők: már 2 fő regisztrálása esetén 10%, 3 fő esetén 15%, míg 4 vagy annál több fő esetén 20% kedvezményt kaphatnak a jelentkezők. A kistermelők és fiatal gazdák részvételét most csupán 64.900 Ft + áfa összegért biztosíthatják az év egyik legjelentősebb agráreseményén.
Kibocsátások Terhe és Az Élelmiszerszektor Hatása
Az élelmiszerrendszer a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel 30%-át adja, ami évente nagyjából 16 GtCO2e-t jelent. A kibocsátások csökkentése érdekében sürgető szükség van a mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak csökkentésére, hiszen ezek a közvetlen kibocsátások 2023-ban körülbelül 6,5 GtCO2e-t tettek ki, amely a globális kibocsátások 11%-át képviseli. A növekedés üteme az utóbbi években lelassult, a trend azonban nem mutat kedvező irányt.
Változtatások Szükségessége a Fenntarthatóság Érdekében
Három területen sürgető változtatásokra van szükség: az élelmiszer-veszteség és -hulladék mérséklésére, az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre, valamint a kibocsátás-intenzitás csökkentésére. Az élelmiszerláncban megtermelt élelmiszer 40%-ának elvesztése világszerte környezeti terhet jelent, ami nemcsak a növekvő népesség élelmezési problémáit súlyosbítja, hanem a fenntarthatóság szempontjából is aggasztó.
Az egy főre jutó élelmiszer-hulladék 2022-re 130 kg-ra nőtt, ami messze elmarad a 2030-ra kitűzött 61 kg/fő céltól. Az élelmiszer-veszteség csökkentése kulcsfontosságú a globális felmelegedés 1,5 °C-ra korlátozása szempontjából. Az étrend átalakítása, különösen a kérődzők húsának fogyasztásának mérséklése, szintén elengedhetetlen a sikerhez, hiszen a nyugat-európai régiók előtt álló kihívások ezt sürgetően megkívánják.
További sürgető feladat a mezőgazdasági termelés kibocsátás-intenzitásának csökkentése. A globális élelmiszer-kereslet folyamatos növekedése mellett a kibocsátás-intenzitás csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek lényegesen fel kell gyorsulniuk, különben lemaradunk a célkitűzésektől.
A Fenntartható Termelés Klímacéljainak Elérése
A mezőgazdasági termelés termelékenységének fenntartható növelése alapvető a kibocsátások csökkentése és a növekvő kereslet kielégítése érdekében. A termények és az állattenyésztés hatékonysága korábban gyors ütemben növekedett, de az utóbbi időszakban a fejlődés lelassult. A kérődző hús termelésének hatékonysága is elmarad a céltól, a 2030-as célhoz képest jelentős mértékű előrelépés szükséges.
Politikai Keretek és Megoldások
A nemzetközi közösség egyre inkább felismeri az élelmiszerrendszerek átalakításának szükségességét. A COP28 keretein belül aláírásra került a Fenntartható Mezőgazdaságról és Éghajlatváltozásról szóló Nyilatkozat, amely meghatározó lépés, ugyanakkor a jogi kötelezettségeket elváró országok és régiók számára is új kihívásokat jelent. A Dánia által bevezetett szén-díj pedig jelezheti a jövő mezőgazdasági politikájának irányát.
Azonban a haladáshoz anyagi feltételek is szükségesek. A mezőgazdaságra és élelmiszerrendszereket támogató klímafinanszírozás aránya a 2021-2022-es időszakban 7,2%-ra növekedett, de ez messze elmarad attól a 1,1 billió dollártól, amely az éghajlati célok eléréséhez szükséges 2030-ig.
Összességében a globális élelmiszerrendszer átalakítása a fenntartható gazdálkodás mellett a fogyasztási szokások megváltoztatását, a hulladék minimalizálását és a politikai szándék megsokszorozását is magába foglalja. Mivel a felmelegedés 1,5°C-ra korlátozásához szükséges ütem elérése kritikus, a világ jelentős lépéseket kell, hogy tegyen, mielőtt túl késő lenne.
