Szorul a hurok von der Leyen nagy tervén: a gigacégek Brüsszelre nehezednek
Az EU vegyipari óriásai nyílt kampányba kezdtek a karbonkibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) gyengítése érdekében, miközben a politikai döntéshozók körében egyre inkább érzékelhető a hajlandóság a változtatásokra. Az Európai Bizottságtól kiszivárgott tervek szerint növelni tervezik az ingyenes karbonkvóták számát, cserébe azonban a cégek beruházásokat vállalnának. A vegyipar képviselői egy antwerpeni ipari találkozón érveltek a rendszer átalakítása mellett, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi karbonárak és a szigorítások versenyképességüket veszélyeztetik.
Jelenleg az ETS az uniós szén-dioxid-kibocsátások közel felét fedi le, és a cégek körülbelül 80 eurót fizetnek tonnánként. A rendszer 2039-re teljes kibocsátásmentességet követel meg az érintett ágazatoktól. A vegyipari lobbi érvei között szerepel, hogy a magas energiaárak, a kínai túlkapacitás és a gyenge kereslet miatt az európai karbonárazás a legdrágább a világon, ami újabb gazdasági sokkot jelent számukra.
Markus Steilemann, a Covestro vezérigazgatója sürgeti a reformokat, míg a BASF vezérigazgatója elavultnak minősítette a rendszert. A javasolt változtatások közé tartozik a további ingyenes kvóták bevezetése, a kivezetési határidő kitolása és a karboneltávolítási kreditek figyelembe vétele. Németország is jelezte, hogy felülvizsgálhatják a 2039-es keretet, sőt, akár további ingyenes kiosztás is szóba jöhet.
Az ipari lobbi aggályai és a politika válasza
Az iparági lobbi már statisztikai adatokkal is alátámasztja aggodalmait, amely a szektort sújtó válság narratíváját erősíti. Az IndustriALL érdekképviseleti szervezet szerint 2023 óta több mint 20 nagy európai telephely zárt be, közel 30 ezer munkahely megszűnésével, és 200 ezer újabb állás lehet veszélyben öt éven belül. A European Chemical Industry Council jelentése is riasztónak találja a vegyipari beruházások több mint 80%-os visszaesését 2025-re.
Egyedülálló helyzetben a Dow vállalat három európai gyárát zárta be, 800 munkavállaló elbocsátását jelentette be a magas költségek miatt. A holland Terneuzenben leállították a három gőzkrakkoló egységük egyikét, ami különösen aggasztó, mivel a krakkolás az egyik legenergiaigényesebb ipari folyamat Európában.
A klímapolitika jövője
Ugyanakkor azok az érvek, amelyek a potenciális gyengítést sejtetik, szemben állnak az EU klímapolitikai alapjaival. Az Európai Bizottság elkötelezett a zöld átállás mellett, amely nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelem, hanem az energiabiztonság szempontjából is kulcsfontosságú. Dan Jorgensen energiaügyi biztos megjegyezte, hogy a zöld átállás során valósult meg az erősebb villamosenergia-önellátás, amely minden tagállam érdekét szolgálja.
Politikai szakértők és környezetvédelmi képviselők egyetértenek abban, hogy a versenyképesség növelésének kulcsa nem a szabályok lazítása, hanem a megújuló energiák gyorsabb bevezetése és az alacsony szén-dioxid-intenzitású termékek piacának bővítése. A „karbonszivárgás” kockázata, vagyis annak a veszélye, hogy a gyártás az EU-n kívülre költözik, szintén komoly érvet képvisel a lobbi számára, ám az EU importtermékekre kivetett határkiigazítási mechanizmusa (CBAM) nem érinti a vegyipart, így különösen érdekeltek a kedvezmények fenntartásában.
