Nincs kiút az ukrajnai pokolból: Oroszország külföldi katonákat toboroz átveréssel
Az elmúlt időszak eseményei rámutatnak, hogy Oroszország új módszerekkel próbálja megerősíteni katonai haderejét az ukrajnai konfliktusban, amelyben több száz perui férfit csábított el hamis ígéretekkel. A CNN tudósítása szerint a közösségi médián indított kampányok és helyi toborzók közvetlenül a hadseregbe ajánlottak állásokat, például szakács és sofőr pozíciókat, vonzó bércsomagok kíséretében.
Az esetek között említendő egy 31 éves férfi története is, aki 2026 elején abban a hitben indult Oroszországba, hogy szakácsi munkát kap. Az áprilisi hónap környékén már édesanyja sem tudta, mi történt vele, mivel a kapcsolatuk megszakadt. Emellett sok perui család is tüntetett a limai orosz nagykövetség előtt, mert hozzátartozóik hasonló körülmények között tűntek el.
Egy feleség, Rosa, is megosztotta fájdalmát, férje korábbi börtönőrkén próbált szerencsét, ám ő is a katonai toborzás áldozatává vált. Az utolsó, tőle érkező üzenetekben arról számolt be, hogy az ott Ár cselekedetek miatt már éhezéssel és dróntámadásokkal kellett szembenéznie. Utolsó üzenetében pedig leírta, hogy a háború borzalmai közé kényszerítették, a helyi harcok mellett pedig az ehhez hasonló tragédiák egyre gyakoribbnak tűnnek.
A perui külügyminisztérium nehéz helyzetben van, hiszen Pedro Bravo képviselő szerint a katonák toborzása olyan szegénységből fakad, amely megkönnyíti a megtévesztést. Az ügyvéd, Percy Salinas nyilatkozata szerint legalább nyolcszáz perui harcol Oroszország oldalán, azonban a közel húszezer dolláros bónusz és havi háromezer-négyezer dolláros ígérgetett fizetések ellenére sokan nem kapták meg a kijelölt juttatásokat.
Emellett más országok is hasonló problémákkal küzdenek; Nepál például betiltotta az állampolgárai oroszországi munkavállalását. A perui ügyészség harminc-hat olyan panaszt vizsgál, amelyben a toborzás feltételezett jogsértéseit említik. A perui kormány eddig legalább 247 alkalommal kérte az orosz hatóságoktól polgárai adatainak árusítását és hazatérési lehetőségeik biztosítását.
A háború borzalmai egyre több fiatal életét követelik, ahogy a különböző megszorítások és konfliktusok következtében nem csupán Oroszországban, hanem világszerte, más fejlődő országokból is sokakat vonnak be a harcokba. A helyzet egyre inkább emberkereskedelem gyanúját veti fel, figyelembe véve a nehéz gazdasági körülményeket és az emberi élet védelmének hiányát.
