Tömeges Kényszervágások Oroszországban: Mi Állhat a Döntés Mögött?
Ritka és széleskörű tiltakozásokat váltott ki az orosz hatóságok döntése, melynek következtében több ezer szarvasmarhát vágtak le az ország területén. A helyi hatóságok a paszteurellózis és a veszettség megjelenésére hivatkoznak, míg az Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) a száj- és körömfájás gyanúját vetette fel, ami különböző aggodalmakat váltott ki a mezőgazdasági közösségben.
A Portfolio Csoport által májusban megrendezésre kerülő AgroFood és AgroFuture konferencián a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák kedvezményes részvételi lehetőséget kapnak, ahol a jövőbeli fenntartható megoldások és a jelenlegi élelmiszeripari kihívások kerülnek terítékre.
Az orosz hatóságok jelentése szerint a szibériai szarvasmarha-járványt több betegség is befolyásolja, ami a kényszervágásokhoz vezetett. Szergej Dankvert, a kormánybizottság vezetője elmondta, hogy a paszteurellózis súlyos bakteriális tüdőgyulladása mellett más, nem nevezett kórokozók is jelen vannak. Az egyesült államokbeli jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a betegségek terjedése egy potenciális száj- és körömfájás-járványra utalhat, amely jelentős következményekkel járhat az orosz mezőgazdasági export számára.
Oroszország 2025-ben nyerte el az Állategészségügyi Világszervezettől (WOAH) a száj- és körömfájástól mentes terület státuszát, így a betegség jelenlétének hivatalos megerősítése súlyosan érintené az állatkereskedelmet. A USDA által közzétett információk alapján Oroszország számos szibériai és közép-oroszországi régióban már elrendelt egy teljes élőállat-kiviteli tilalmat.
Az orosz mezőgazdasági felügyeleti hatóság határozottan cáfolta az amerikai jelentésben foglaltakat, hangsúlyozva, hogy a WOAH hivatalos információira kell támaszkodni, nem pedig névtelen forrásokra. A novoszibirszki régióban már 2022 óta zajlik a száj- és körömfájás elleni vakcinázási program, amely a helyi mezőgazdasági környezet védelmét szolgálja.
A legutóbbi események előzményei között említhetjük a novoszibirszki helyi hatóságok által bevezetett szükségállapotot, amely a tömeges állatvételek során a gazdák körében kiterjedt ellenállást és tüntetéseket eredményezett. Gazdálkodók ezrei vonultak utcára, követelve az agrárirányításért felelős tisztviselők távozását. Az egyik legismertebb aktivista, Szvetlana Panyina, aki személyesen is érintett a kényszervágásban, nyilvánosan felemelte a szavát a gazdák jogainak védelmében.
Dankvert szerint a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a paszteurellózis kórokozója mutálódott és agresszívebben viselkedik, ami a beteg és gyanús állatok haladéktalan kivágását és ártalmatlanítását tette szükségessé a fertőzés megfékezése érdekében.
Az események tükrében komoly kérdéseket vet fel az orosz agrárszektorra gyakorolt hatás, amely már most is teret ad a bizonytalanságnak és a gazdák aggodalmainak, folytatva a vitát a nagy léptékű állattenyésztési gyakorlatok jövőjéről az országban.
