Minden megawatt számít: Reakciók a hőségre a magyar vállalatoknál
Az idei nyár során tapasztalt extrém hőség, amely folyamatosan 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket produkált, számos kihívást elé állított a magyar ipar szereplőit. A szélsőséges időjárás következtében a vállalatoknak rendkívül gyorsan kellett reagálniuk, hogy fenntartsák működésüket és minimalizálják energiafogyasztásukat. Ledöntve a megszokott határokat, a nagyfogyasztók közül többen is önként vállalták a fogyasztáscsökkentést, miközben ügyfélkiszolgálásuk és kritikus infrastruktúrájuk működése akadozás nélkül kellett, hogy folytatódjon.
A Schneider Electric, a Lidl Magyarország, a CIB Bank, a Yettel és a KÉSZ Csoport képviselői osztották meg tapasztalataikat a Portfolio kérdéseire reagálva. A cégeknél a válasz stratégiájuk eltérő volt, de a cél közös: csökkenteni az energiafelhasználást a termelés színvonalának megőrzése mellett.
Energiaigény és működési stratégiák
A hőség időszakában a vállalatok működésének egyik legnagyobb terhe a megnövekedett hűtési igény volt. A legtöbb iparágban megnőtt a hűtés energiaigénye, amely a termelési stabilitást és a termékek minőségét is veszélyeztethette, ha nem állították volna meg időben a túlfogyasztást. Az augusztusi hónapban a hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően 5000-5500 megawatt körüli értékeken stagnált, azonban emellett a hónap első felében 6500 megawattos csúcsokat is elérte a kereslet.
„Már egy Celsius-fokkal magasabb napi átlaghőmérséklet is 100-200 megawattal növelheti a hazai villamosenergia-rendszer terhelését” – emelte ki Kabát Krisztián, a Portfolio energiai elemzője, aki szerint a nagy energiafogyasztású folyamatok időzítése kulcsfontosságú a csúcsidőszakok kezelésében.
Vállalati példák: Fogyasztáscsökkentés az energiatudatos működés érdekében
A Schneider Electric Budapest központja a forróság idején leállította egy emelet működését, míg a dunavecsei okosgyárban az elektromos targoncák töltését este 5 és 10 óra között felfüggesztették. A cég emellett korlátozta a klímaberendezések és a világítás használatát, és lehetővé tette az otthoni munkavégzést is.
A Lidl, augusztus 4. és 9. között, takarékoskodás érdekében a pékáruk sütésének időpontját az üzletek nyitvatartási idejéhez igazította. A bolt 17 óráig végzett el minden szükséges süteménymennyiséget, míg az italhűtők és a digitális hirdetőtáblák üzemeltetését leállították. Az automatizált bejárati ajtókat is módosították, hogy kevesebb hűtött levegő távozzon az üzletből.
A CIB Bank a hűtési rendszerek és világítás lekapcsolásával reagált a helyzetre, a dolgozói számára pedig a távmunkát ajánlotta fel. A Yettel, mint kritikus infrastruktúrát üzemeltető vállalat, a fogyasztáscsökkentést főként irodai és kereskedelmi területeken tudta megvalósítani, míg az operatív tevékenységét érintetlenül hagyta.
A KÉSZ Csoport a gyártási rendtől függően változtatta meg a termelést. A kecskeméti gyártóüzemben a kétnapos műszak helyett egy műszakban dolgoztak, az energiaellátás optimalizálása érdekében.
Szükséges mérési adatok és a jövő energiagazdálkodása
A válsághelyzet rávilágított, hogy a pontos energiafogyasztási adatok hiányában nehézkes az energiamegtakarítás elérése. A Lidl és a CIB már régóta alkalmaznak épületfelügyeleti rendszereket a különböző fogyasztásainak nyomon követésére, míg a KÉSZ Csoport 2023 óta energiamenedzsment-rendszert hasznosít.
A Schneider Electric felhívta a figyelmet, hogy a legmodernebb energiamenedzsment-rendszerek akár mesterséges intelligencia révén is optimalizálhatóak, így a jövő energiagazdálkodása jelentősen fejleszthető. E rendszerek figyelembe veszik a helyi energiaárakat, időjárási viszonyokat, a helyi energiatermelést és működési prioritásokat.
A jövő energiabiztonsága érdekében elengedhetetlen, hogy a vállalatok felkészüljenek a következő hőhullámokra, és kialakítsák saját energiatermelésüket, tárolásukat a fenntarthatóság érdekében.
