Fagykárok sújtotta magyar kajszitermesztés: egy ágazat drámai helyzete
A magyar kajszibarack-ágazatot az elmúlt években súlyos termelési kockázatok és folyamatos visszaesés jellemezte. A terméshozam 2018 előtt még viszonylag stabil, évi 20-35 ezer tonna között mozgott, de az utóbbi évek gyakori tavaszi fagyhullámai drámai változásokat idéztek elő. 2018 óta a hazai kajszitermelés kritikus szintre süllyedt, számos évben, például 2023-ban, mindössze 6-8 ezer tonna termést jegyeztek fel, miközben egy jó évjáratban 20 ezer tonna fölé is nőhetett volna az összegyűjtött mennyiség.
A kajszibarack-ültetvényekhez kapcsolódó hektárszám 2013 és 2020 között dinamikusan nőtt, a gazdasági jövedelmezőség ígérete sokakat vonzott. Azonban a termékeny területek 5 700 hektáros csúcsáról az ültetvények nagysága mostanra alig haladja meg a 4 900 hektárt, elsősorban a fagykárok okozta bizonytalanság miatt. A legsúlyosabb visszaesés Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Fejér vármegyék területén érzékelhető, ahol a korábbi intenzív termesztői jelenlét folyamatosan zsugorodik.
Egy szezon, amit a fagy határozott meg
Az idei 2025-ös tavasz az utóbbi évek egyik legsúlyosabb fagykárait hozta a magyar gyümölcstermesztők számára. A márciusban kezdődött virágzási időszak kezdetben kedvező időjárást tapasztalt, azonban a március közepén érkező első fagyhullám már előrevetítette a problémákat. Az április eleji hidegfront viszont valódi katasztrófát jelentett: az ország nagyobb részét -6 és -8 fok közötti hőmérsékleti mélységek sújtották, ami gyakorlatilag termésveszteséget okozott a gyümölcsfajták széles körében, köztük a korai kajsziknál is.
A markáns fagyhatások különösen súlyos károkat okoztak az ország észak-nyugati és keleti régióiban, ahol a gyümölcstermő területek közel kétharmada található. Ehhez képest csak kevés kivételes terület maradt érintetlen – így például a Kisalföld és a Balaton környéki ültetvények –, amelyek azonban a teljes termelési kapacitás alig 10%-át fedik le. Az országos szintű fagykár mértéke 95-100% között mozog, ami példa nélküli helyzetet teremtett.
Súlyos következmények: a kajszi jövője Magyarországon
A 2025-ös év kajszitermése tragikus mélységben teljesít: várhatóan mindössze 2 000-4 000 tonna közötti mennyiségben kerül a piacra, ami normál terméshozam csupán 10-20%-ának felel meg. Ez az ezredforduló óta a leggyengébb eredmény, sőt, a hosszabb távú statisztikai adatok alapján könnyen lehet, hogy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratot látjuk.
A csökkentett terméshozam mellett a jövőre nézve az ágazat további kihívásokkal áll szemben. A termelők egyre kevesebb területen indítják újra a károkat szenvedett ültetvényeket, és a korszerű fagyvédelmi technológiák sem nyújtanak minden problémára megoldást. Magyarországnak jelentős erőforrásokat kellene mozgósítania, hogy egyáltalán fennmaradjanak azok a területek, amelyek immár komoly veszélyben forognak.
A kajsziültetvények korszerűsítése, új fajták bevezetése és a termelők támogatása alapvetően meghatározza, hogy ez a kultúra képes lesz-e megőrizni pozícióját a hazai gyümölcstermesztésben, vagy a fagykárok következményei végképp felszámolják ezt az egykor ígéretes ágazatot.
