Belenyúl a kormány a bankok és biztosítók különadójába
A magyar kormány tovább feszegeti a pénzügyi szektor határait: 2026-ban is fennmarad az extraprofitadó, amely már 2022 óta nyomást gyakorol a bankokra és biztosítókra. Az adókulcsok emelkedése és az állampapír-vásárlásokhoz kötött kedvezmények változása új szintre emeli az eddigi szabályozás súlyosságát. A 2026-os tervek szerint a bankok extraprofitadó-kulcsa 7 százalékról 8 százalékra, 20 milliárd forintos adóalap felett pedig 18 százalékról 20 százalékra nő.
Ezek az intézkedések nem kis terhet jelentenek a szektorra. A kormány idén 160 milliárd forintot vár a bankoktól, jövőre viszont már 180 milliárdra emelkedik ez az összeg. Eközben a biztosítók pótadói is változatlan formában maradnak, továbbra is az élet- és nem-életbiztosítások díjbevételének megfelelő sávok szerint.
Módosuló állampapír-kedvezmények
A kormány részéről az állampapír-vásárlások ösztönzése kulcsfontosságú eszköz marad. A bankok és biztosítók kedvezményeket érhetnek el, ha növelik az állampapír-állományuk névértékét. Banki szinten 10 százalékos mérséklés érhető el az adóra, míg biztosítóknál ez a növekmény mértékének akár 60 százalékáig is kiterjedhet – jelentős emelés a 2025-ös 30 százalékról. Azonban ezeken belül is korlátozásokkal kell számolni, mivel a lakossági állampapírok nem vehetők figyelembe a kedvezménynél.
Az állampapír-vásárlásokat érintő szabályok részletezése azt is előrevetíti, hogy a bankok portfóliókezelési stratégiái új fókuszt kaphatnak. A 2030 után lejáró állampapírok prioritást élveznek a szabályozásban.
Extraprofitadó korrekciós logikája új fordulón
A tervezett módosítások értelmében a különadók alapját képező adózás előtti eredmények 2024-es évivel számolnak 2026-ban. Az eredményt több tétel szerint kell korrigálni: lefelé az osztalékbevétellel és más szokatlan tevékenységekből származó nyereségekkel, felfelé pedig a fizetett bankadóval és az extraprofitadó összegével. Emiatt az érintett cégeknél változásokat hozhat, hogy a bankok éves beszámolói nem tartalmazzák teljes egészében ezeknek a tételeknek az adatait, ami növeli az átláthatóság hiányát.
Biztosítók: Sávhatárok emelése és kedvezmények
A biztosítási szektor számára a nem-életbiztosítási ágazat 3 és 14 százalékos, illetve az életbiztosítási ágazat 2 és 6 százalékos pótadókulcsai változatlanok maradnak. A hallgatólagos üzenet egyértelmű: a nagyobb biztosítók részére nem csökken az adóteher. Ugyanakkor a kisebb díjbevétellel operáló biztosítók számára némi könnyítés érkezett a sávhatárok emelésével, amely az adófizetési terheket mérsékelheti a kisebb szereplők számára.
Névértékes állampapírok és szigorú szabályok
A biztosítók állampapír-vásárlásra kapott kedvezménye is szisztematikusabb ellenőrzés alá kerül. A szabályok szerint a kedvezmény összege az új állampapírok névérték-növekményének bizonyos százaléka alapján csökkenti az adófizetést, ehhez azonban a nem-életbiztosítási díjbevételekre vonatkozó korlátot is figyelembe kell venni. A kisebb biztosítók esetében ez szigetelőhatáshoz vezethet, míg a nagyobb piaci szereplők számára a változásokat alapos újraszervezéssel kell kezelniük.
Pénzügyi teher és összehangoltság hiánya
A bankok és biztosítók működését érintő változások rávilágítanak arra, hogy a kormány továbbra is jelentős bevételekre számít a pénzügyi szektorból. Az adóterhek logikája tökéletlen, átláthatóságuk szűk hiányosságokat hagy maga után. Ez a környezet újabb feszültségeket generálhat a pénzügyi szereplők és a szabályozók között, miközben a központi hatalom jelentősen növeli az ágazat terheit.
