Ezer sebből véreznek az európai költségvetések
A modern jóléti rendszerek korábban stabil alapokon álltak, de manapság egyre inkább megremeg alattuk a talaj. Az európai társadalmak mindennapjait egyre inkább befolyásolják a gyorsuló elöregedés, a klímavédelem költségei, a biztonságpolitikai kiadások növekedése és a folyamatos technológiai átalakulás. Ezek a tényezők közösen kezdik feszülni a hagyományos adórendszereket, melyekre a költségvetések eddig támaszkodtak.
Az igazi kérdés nem az, hogy baj lesz-e, hanem inkább az, hogyan és mikor tör felszínre a feszültség. Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a problémák gyökerei sokkal mélyebben nyúlnak, mint azt sokan gondolják. A jelenlegi adórendszerek elavultak, és új bevételi források, például a környezeti és vagyonadók bevezetése vagy emelése válik sürgető szükséggé.
Jól beállított gépezet vagy időzített bomba?
Az európai adórendszerek gyakorlatilag a II. világháború óta, és a volt keleti blokk országaiban a ’90-es évek óta ugyanazon elvek szerint működnek. Ezek a rendszerek biztosítják a közszolgáltatások működését, az újraelosztást és az infrastruktúra fenntartását. Az elmúlt évtizedeken a stabilitás látszata folyamatosan hazugság volt, szinte észrevétlenül közelítve a költségvetések válsághoz.
A demográfiai átrendeződés, az éghajlatváltozás, a védelmi költségek növekedése és a technológiai fejlődés mind olyan tényezők, amelyek a költségvetések fenntarthatósága ellen hatnak. Az Európai Bizottság idei adójelentésében feltett kérdések a jövőbeli lehetőségeinket is megkérdőjelezik. A számok mögött rejlő valóság, amelyet feltárnak, nem sok optimizmusra ad okot.
A jövő sötétedik
A gazdasági fellendülés évtizedeiben egyre biztosabbá vált az EU adóbevételeinek növekedése, azonban a koronavírus-járvány és az energiaválság bekövetkeztével ez a tendencia megtorpant. A tagállamok eddig csupán rövid távú intézkedésekkel próbálták újjáépíteni az egyensúlyt a növekvő kiadások és a stagnáló bevételek között, viszont a mély reformok, amelyek valódi megoldásokat kínálhatnának, elmaradnak.
Miközben a költségvetések krízisjeleit egyre inkább felerősítik a társadalmi igények, a jövő valóban sötétnek tűnik. Az Európai Unió költségvetésének jövője felett általános aggodalom uralkodik, és a helyzet stabilizálása egyelőre ködös álomnak tűnik.
Várjuk a következményeket
Az adórendszerek reformja szükséges lépéseket igényelne, azonban a politikai akarat láthatóan hiányzik. Az elöregedő társadalom, a környezeti kihívások és a változó világ megkövetelnék a gyors és hatékony válaszokat, mégis a legnagyobb kihívás az, hogy az érintettek hajlandóak legyenek megtenni ezeket a lépéseket. Az elkövetkező években a döntéshozóknak sürgősen új stratégiákon kell munkálkodniuk, különben a következmények elkerülhetetlenek lesznek.
A jövő azonban nemcsak a politikai döntéshozókról, hanem a társadalom minden rétegéről szól. Az állampolgároknak is fel kell készülniük arra, hogy tenniük kell a válság kezelése érdekében, és számot kell vetniük saját jövőjükkel is. Az európai költségvetések sorsa már nem csupán a politikai elit kezében van, hanem a társadalom egészének sorsát formálja.
