Temessük a magyar kukoricát? – A jövő a magánkkal
Az idei év időjárása kegyetlenül alakul, ami a magyar mezőgazdaságot, különösen a kukoricatermesztést, könyörtelen kihívások elé állítja. A nyár aszályos és forró hónapjai elfojtották a termelők reményeit, és a csapadék híján a földek nagy része hiába várt esőre. Az Alföld számos pontján a szárazság dominál, ami arra készteti az agrárgazdákat, hogy átgondolják, érdemes-e a kukoricát továbbra is szántaniuk.
A témát felerősítették Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője, és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, akik a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián is terítékre tűzik. Az eddigi tapasztalatok és előrejelzések viszont aggasztóak: a kukoricavetésterület a korábbi csúcsról, 1,2 millió hektárról, akár 500 ezer hektárra is csökkenhet, ez pedig egészen biztosan import helyzethez vezetne Magyarországon, amely évtizedek óta exportra is termel kukoricát.
Az új valóság és a gazdák dilemmái
Ez a változó helyzet arra sarkallja a gazdálkodókat, hogy olyan növényeket keressenek, amelyek az új, kiszámíthatatlan időjárási körülmények között is életképesek lehetnek. Noha sokan továbbra is próbálják megmenteni a kukorica ültetvényeket, a folyamatos kudarcok arra figyelmeztetnek, hogy hadjáratuk küzdelmesnek ígérkezik. Kérdés, hogy a gazdák mennyire tudják bebiztosítani magukat, és tudják-e követni a piaci trendeket.
Malomkerék nélküli vízimalomként forog ez a diskurzus: kikapcsolódik az a jól bevált mérlegelj, ami eddig segítette a gazdákat? Mit tegyen valaki, aki szeretne fenntartani egy jól prosperáló gazdaságot, de a természet kegyetlenül hatalma alá vonja? Tóth és Petőházi válaszaiban a technológiai újítások és a talajélet javításának lehetőségei mellett a hibridválasztás szerepe is felvetődik, mikor arról beszélnek, hogy még van lehetőség a kukorica fenntartására. Mi azonban nem szabad elfelejtenünk: a növénytermesztés nemcsak a ígéretekről szól, hanem konkrét, kézzelfogható eredményekről is, amelyek a gazdálkodók megélhetését hivatottak biztosítani.
Miközben a szakmai diskurzus folyik, a gazdák mindennapi küzdelmei és dilemmái árulkodnak arról, hogy a klímaváltozás nem csupán egy távoli jövő, hanem a mostani létezésünket hajtó eddig ismeretlen problémákhoz vezetett. Az ágazat reformja elengedhetetlen, hiszen ha nem figyelünk, Magyarország nemcsak a termesztési területeinek elvesztésével néz szembe, hanem a kukorica imázsának teljes megsemmisülésével az exportpiacon. Kérdés, hogy ki tudja önállóan a savanyú évelők tengeréből kihúzni a kukoricát, vagy az adottságok álnoksága ismételten vitatható marad.
