Ilyen súlyos válságban rég nem volt az agrárium: mi lesz így a termelőkkel?
Jelenleg szinte megállíthatatlan piaci bizonytalanság jellemzi a mezőgazdaság több lényeges ágazatát, a tejpiac például történelmi mélypontra került, míg a sertéságazat jövedelmezősége kritikusan nyomás alatt áll. Különösen aggasztó, hogy a takarmány- és alapanyagpiacokon hatalmas árkilengések figyelhetők meg, melyeket a geopolitikai feszültségek, a globális kereskedelmi dinamikák és az ellátási láncok kitettsége is befolyásol. Ezek a tényezők együttesen terhelik a hazai agrárszektort.
A Portfolio Agrárium 2026 konferenciáján a szakértők kerekasztal-beszélgetés keretei között elemezték a takarmányozás, tej- és sertéspiaci kilátásokat, valamint az állategészségügyi helyzet legfontosabb kérdéseit. Számos piaci és geopolitikai hatással néznek szembe a termelők, amelyek komoly bizonytalanságot okoznak számukra. Az inputanyagok árának drámai változása és az állategészségügyi kockázatok egyaránt veszélyeztetik az ágazat jövedelmezőségét.
Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója szerint a vetésszerkezetben is megfigyelhetők azok a változások, amelyek az elmúlt időszak piaci és időjárási folyamataiból adódnak. Magyarországon például az őszi árpa vetésterülete jelentősen megnövekedett, míg a napraforgó területe várhatóan a kukoricánál is nagyobb lesz. E háttérben áll, hogy a kukorica felhasználása az utóbbi években csökkent.
„Őszi árpából mintegy 40 ezer hektárral vetettünk többet, és a napraforgó vetésterülete is magasabb lesz, mint a kukoricáé” – nyilatkozta Kulik Zoltán. Ugyanakkor a termelési körülmények nem ideálisak, a talaj vízkészlete még mindig jelentősen alacsonyabb az optimális szinttől.
A gabonapiacokon árkilengések tapasztalhatók, amit a globális események, például a közel-keleti konfliktusok és a Mercosur-egyezmény hatása magyaráz. Az energiaárak emelkedése és a műtrágya árának robbanásszerű növekedése mellett a takarmányiparban fontos vitaminok, mint például az E-vitamin beszerzése is problémákat okozhat a globális ellátási láncok koncentrációja miatt.
Jelentős veszteségek a tejágazatban
A tejpiac helyzete különösen nyugtalanító. Andrew Hunter, a Talentis Agro tejtermelési divízióvezetője elmondta, hogy a tejpiaci árak csökkenése már előre látható volt, de a valóságban bekövetkezett árfolyamesés mértéke meghaladta a piaci várakozásokat. „Tavaly május óta látható volt, hogy felfelé tartanak a tejpiaci árak, de az ilyen mértékű csökkenésre kevesen számítottak” – figyelmeztetett Hunter.
A koronavírus-járvány következtében a magyar exportpiacok is jelentősen beszűkültek, ami tovább nehezítette a helyzetet. A tejipari vállalatok között meglévő eltérő stratégiák jelentős árkülönbségekhez vezethetnek, így azonos minőségű tejért különböző árat kaphatnak a termelők.
Jelenleg körülbelül 30 forint mínusz tapasztalható a tej literén, ami az elmúlt évtized legelesettebb árát jelenti. Ugyanakkor a nemzetközi színtéren már felfedezhetők pozitív jelek, például az új-zélandi tejpiacon a hónapok óta tartó áremelkedés, amely előbb vagy utóbb megjelenhet a magyar piacon is.
A sertéságazat jövedelmezőségi problémái
Bakó Gábor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója arról számolt be, hogy a sertéságazat érdemben szembesül a költségek és a piaci árak komoly eltérésével. A felvásárlási ár az év elején hirtelen csökkent, és a sertéstartók önköltsége átlagosan 80 forinttal magasabb a láncban kialakuló piaci árnál.
Viszont az elemzések szerint már látni lehetnek bizonyos stabilizáló tendenciákat, amelyek remélhetőleg azt jelzik, hogy az ágazat túl van a legrosszabb időszakán. Pozitív jel, hogy a kocasüldők értékesítése jelenleg stabil, és az állatok utáni kereslet is megerősödött, ami a piaci szereplők bizalmát tükrözi az ágazat jövőjében.
Baromfiágazat és állategészségügyi kockázatok
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a csirketermelés jó teljesítményére hívta fel a figyelmet, hiszen a szektor 8%-os növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. Ám a víziszárnyas termékpályán drámai kihívásokkal kell megküzdeni, mivel az ázsiai feldolgozott termékek alacsony áron özönlenek az európai piacra, amely komoly versenyhelyzetet teremt.
Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke felhívta a figyelmet az állategészségügyi kockázatokra: az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományban terjed, míg a madárinfluenza komoly kihívásokat jelent a baromfiágazatban. A szarvasmarha-ágazatban pedig a kéknyelv-betegség jelentkezett, ami a következő hónapokban komoly terjedési kockázatot rejthet.
Összességében a mezőgazdaság és az állattenyésztés hazánkban egyértelműen nehéz helyzetben van, ahol a termelők rosszabb körülmények között próbálnak meg boldogulni, és a jövő kilátásai továbbra is kérdésesek.
