Óriási EU-s pénzmozgás Magyarországot is érinti
2026. március 25-én az Európai Unió bejelentette, hogy közel 35 milliárd eurót csoportosít át a kohéziós forrásokból, célja pedig a lassan mozduló felzárkóztatási pénzek gyorsabb felhasználása a kontinentális stratégiai célok érdekében. Ebből Magyarország majdnem 1 milliárd eurónyi átrendezéssel részesedik, ám a jogállamisági feltételezések miatt még nem világos, hogy ebből mekkora összeg lesz végül ténylegesen felhasználható.
A bejelentés a Debrecen Economic Forum 2026 háttérprogramja előtt történt, amely június 9-én kerül megrendezésre és a regionális növekedési lehetőségek kiaknázására összpontosít. A kohéziós források átcsoportosítása is a legégetőbb stratégiai célokra irányul, hogy reagálni tudjanak a romló geopolitikai környezetre és a versenyképességünket érintő kihívásokra.
Az átcsoportosítás részletei és prioritásai
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a pénzeket a versenyképesség erősítésére, a védelemmel és a polgári készültséggel kapcsolatos programokra, a megfizethető lakhatásra, a vízügyi ellenállóképesség javítására, valamint az energiabiztonság és összekapcsoltság fejlesztésére szánják. Az átcsoportosított összeg közel 367 milliárd eurós, 2021-2027-es kohéziós keret 10%-át teszi ki.
A legjelentősebb összeget, 15,2 milliárd eurót a kritikus technológiákra és az innovációra fordítanak, míg 11,9 milliárd eurót a védelmi ipari kapacitások növelésére, a katonai mobilitás és a polgári felkészültség erősítésére szánnak. Emellett 3,3 milliárd euró jut a megfizethető és fenntartható lakhatásra, 3,1 milliárd euró a vízügyi ellenállóság növelésére, valamint 1,2 milliárd euró az energiabiztonságra és az ipari dekarbonizációra.
Magyarország szerepe és a jövője
Magyarország a 2021-2027-es időszakban összesen 20 milliárd 991 millió euró kohéziós támogatásra jogosult, ebből a félidős felülvizsgálat keretein belül eddig 934 millió eurót csoportosítottak át új prioritásokra. Az átcsoportosítás legnagyobb tétele, 389,7 millió euró az Integrált Közlekedésfejlesztés Plusz programhoz, a Digitális Megújulás Plusz 299,8 millió euróval, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz 244,8 millió euróval következik.
Fontos megjegyezni, hogy a Magyarország számára elérhető tényleges összeg alacsonyabb lehet, mint az átcsoportosított összeg, mivel a jogállamisági feltételességmechanizmus hatásait még nem vették figyelembe.
Ez az átcsoportosítás új lehetőségeket kínál Magyarország számára, ugyanakkor aggodalomra ad okot a támogatások felhasználhatósága miatt. A megfelelő stratégiai irányvonal meghatározása kulcsszerepet játszik abban, hogy az ország maximálisan kihasználja az érkező forrásokat, ezáltal erősítve versenyképességét és gazdasági stabilitását.
