Nem kertelt az államtitkár: több évtizedes pusztítást kell helyrehozni
A biológiai sokféleség drámai csökkenése nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az emberi egészséget, az élelmezésbiztonságot és a gazdaság hosszú távú stabilitását is veszélyezteti. A világ ambiciózus célokat tűzött ki a biodiverzitás védelmére, a megvalósítás üteme azonban messze elmarad a szükségestől.
Október 19. és 30. között Jerevánban első alkalommal értékelték átfogóan a 2022-ben elfogadott Kunming–Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer megvalósítása felé tett lépéseket. Bár a tagállamok és más nem kormányzati szereplők fontos lépéseket tettek mind a 23 cél elérése érdekében, a rendelkezésre álló adatok alapján a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez jóval gyorsabb előrelépésre lenne szükség.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió is dolgozik a természethelyreállítási rendeletben meghatározott célok megvalósításán, amely komoly lépéseket vár el a tagállamoktól: 2030-ig az unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékán ír elő helyreállítási intézkedéseket.
Mindez jelentősen érinti a mezőgazdaságot is. A természethelyreállítási intézkedések az agrártájak szerkezetére, a termőterületek ökológiai állapotára, a vízgazdálkodásra és hosszabb távon a termelés feltételeire is hatással lehetnek.
Kőrösi Levente, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium biológiai sokféleségért felelős államtitkára az Alapvetés podcastban beszélt arról, hol tart a biodiverzitás védelmében Magyarország, melyek lesznek a következő évek legfontosabb feladatai, és hogyan érinti mindez az agrártermelést. Az adásban szóba került az a megállapítás is, amely szerint az intenzíven művelt agrártájakon a biodiverzitás sokszor mindössze a kultúrnövényre és annak kártevőjére korlátozódik.
A beszélgetés arra is kereste a választ, mik lehetnek a reális célok 2030-ig, mennyivel és milyen módon kellene növelni a biodiverzitást a mezőgazdasági területeken, és mit kellene ehhez tenniük, illetve miről kellene lemondaniuk az érintett magyar gazdálkodóknak.
