Nagy az érdeklődés az első széltender iránt
Az első magyar széltender jelentős beruházói érdeklődést hozott: a meghirdetett csatlakozási pontokra összesen 37 pályázó 46 pályázatot nyújtott be, közel 2300 megawattnyi szélerőmű megépítésének szándékával.
A pályázók a kilenc meghirdetett csatlakozási pontból nyolcra jelentkeztek. A 702 MVA csatlakozási kapacitásra összesen 1834 MVA-nyi, azaz mintegy 2289 MW fejlesztői igény érkezett, amelyhez közel 1947 MWh energiatároló-kapacitás, 481 MW társul. A pályázatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Gazdasági és Energetikai Minisztérium is sikerként értékelte, a tárca a 702 MVA csatlakozási lehetőséghez viszonyítva mintegy 2,6-szeres túljelentkezést emelt ki.
Két helyszín szinte üresen maradt
A csatlakozási pontonkénti bontás ugyanakkor árnyalja a képet: hét helyszínre valóban jelentős érdeklődés érkezett, az ócsai és a székesfehérvári helyszínekre azonban a 295 MVA-ból mindössze egy pályázat futott be, 49 MVA fejlesztési igénnyel. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett kapacitásból összességében mintegy 456 MVA találhat gazdára, a teljes kiírás nagyjából 65 százaléka. Egy 21,4 MVA-es, csatlakozási pont nélkül feltüntetett beadvány érvényessége esetén ez 477,4 MVA-ra emelkedhet.
Az ócsai csomópont iránti visszafogott érdeklődés egybevág a helyszínválasztással kapcsolatos korábbi aggályokkal. A hatályos szabályozás szerint a beépítésre szánt terület határától számított 700 méteres védőzónán belül nem helyezhető el szélerőmű, a sűrűn lakott Pest megyei terület közvetlen környezetében pedig az Ócsai Tájvédelmi Körzet is akadályozza a nagy léptékű telepítést. Egy korábban megkérdezett potenciális beruházó szerint ezekkel a korlátokkal együtt gyakorlatilag nem látszott, hova férne be ennyi szélerőmű a térségbe.
A következő kiírásoknál finomhangolás várható
A kormány korábban jelezte, hogy az első forduló tapasztalatait figyelembe véve írja ki a következő pályázatokat. Tótth András volt energetikai államtitkár egy szeptemberi háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a mostani tender tapasztalatai alapján finomhangolják a következő tendereket. A helyszínválasztást azzal indokolta, hogy ebben a körben a kijelölt csatlakozási pontok voltak elérhetők, mert a hálózatfejlesztések nem tudnak olyan gyorsan megvalósulni, mint amilyen ütemben a beruházók érkeznének. Egyúttal további csatlakozási helyszínek vizsgálatát is kilátásba helyezte a környezetvédelemért és a honvédelemért felelős tárcákkal.
A szakember szeptemberben 8 gigawattnyi, 2040 és 2050 között megvalósuló szélerőmű-kapacitásról is beszélt, később egy energetikai konferencián pedig arról, hogy a modellezések alapján 2040-ig akár 6 gigawattot meghaladó szélkapacitás is gazdaságosan illeszkedhetne a magyar áramrendszerbe. Az ilyen léptékű bővüléshez a pályázatoknak nemcsak összesítve, hanem a felkínált kapacitások kihasználásában is közel telt házzal kellene működniük.
Ismert és új szereplők a pályázók között
A pályázók között olyan vállalatok is megjelentek, amelyeknek a szélerőmű-fejlesztés már ismert terep. A német ABO Energy négy külön projektcéggel indult, a török Alarko pedig az Altek Energy Hungary nevű cégen keresztül pályázott. Az állami MVM több helyszínen is hálózati csatlakozáshoz juthat. A már működő hazai szélerőművek egyik jelentős szereplője, az ALTEO nem szerepel a listán, a társaság ugyanakkor leányvállalatán, az Aerope Holdingon keresztül júniusban bejelentette ácsi szélerőműprojektje építési engedélyének megszerzését.
Az ingatlanfejlesztők közül is többen beszállnának a szélenergia-termelésbe: a Futureal-csoportot vezető Futó Gábor családjához kapcsolják a WOC-érdekeltségeket, míg az ócsai csatlakozási pontra egyedüliként jelentkező 8G Energy Wind Two egyik tulajdonosa Nagygyörgy Tibor ingatlanfejlesztő. A korábbi kormányzathoz kötődő üzleti körök is megjelennek a tender körül: az induló Euronergy Arrabona a Nagy Márton volt gazdasági miniszter testvéréhez, Nagy Szilárdhoz kapcsolódó Trustify-csoport érdekeltsége. A Tiborcz István üzleti köréhez sorolt Green Energy Investhor nem szerepel a pályázók között; az általa korábban előkészített ácsi szélerőműprojektbe Albrecht Ottó cége, a most pályázó Cashline Windfarm lépett be.
Az energiastratégia szempontjából sem mindegy a tempó
Magyarország energiastratégiai elképzelései miatt sem mellékes, milyen ütemben valósulnak meg a szélerőművek. Ha egyes csomópontoknál jelentős lehetőségek maradnak kihasználatlanul, azt később más helyszínekkel, nagyobb kiírásokkal vagy további hálózatfejlesztéssel kell ellensúlyozni. A csatlakozási jog elnyerése után az engedélyezésnek, a finanszírozásnak és az építésnek is meg kell történnie. A következő, jövő évi kiírás egyik fontos kérdése az lehet, hogyan épülnek be a most látható területi különbségek a helyszínek kiválasztásába.
