Országos szifiliszjárvány bontakozott ki Magyarországon
A hazai szifiliszhelyzet romlására a 2025-ös adatok alapján hívták fel a figyelmet, bemutatva a fertőzések számának jelentős emelkedését. A legfrissebb számok tükrében a járványügyi kép még borúsabb: a 2026-os statisztikák szerint a terjedés idén tovább gyorsult. Bár a hazai esetszámok már tavaly is országos közegészségügyi problémát jeleztek, az idei adatok különösen a várandóssághoz kapcsolódó kockázatokat teszik láthatóvá, amelyekre a kormány a várandósgondozási szűrés szigorításával reagált.
Gyorsuló növekedés 2023 és 2026 között
Az előzetes, részben tisztított negyedéves adatok szerint a bejelentett szifiliszes esetek száma 2023-ban 1157, 2024-ben 1503, 2025-ben pedig már 2053 volt, ami két év alatt közel 80 százalékos emelkedést jelent. A növekedés 2026-ban is folytatódott: az első félévben 1369 esetet jelentettek az előző év azonos időszakának 782 esetével szemben. A fertőzés egyre kevésbé korlátozódik a korábban erősebben érintett férfi populációkra: míg 2023-ban a bejelentett esetek kevesebb mint 30 százaléka volt nő, 2026 első negyedévében 42,3, a második negyedévben pedig 46,4 százalékra nőtt az arányuk.
Egyenlőtlen területi eloszlás
2026 első félévében abszolút értékben Budapesten jelentették a legtöbb esetet (429), lakosságarányosan azonban Heves vármegye állt a legrosszabbul: itt 100 ezer lakosra 44,2 bejelentett eset jutott a 14,4-es országos átlaggal szemben. Kiugró értékeket regisztráltak Jász-Nagykun-Szolnok (30,3), Szabolcs-Szatmár-Bereg (30,0) és Bács-Kiskun (25,7) megyékben is.
A veleszületett szifilisz terjedése
Járványügyi szempontból a legriasztóbb fejlemény a veleszületett szifilisz gyors terjedése. A 2026 első félévéig tartó adatsor szerint 2025-ben 74, 2026 első hat hónapjában pedig 63 veleszületett szifiliszes esetet rögzítettek; egy későbbi hatósági közlés szerint augusztusig országosan már 100-ra emelkedett az azonosított esetek száma. Fontos korlát, hogy a 2026-os összesített adatok nem tartalmazzák a laboratóriumi vizsgálattal igazolt, Treponema pallidummal fertőzött elhalt magzatok számát, így a várandóssághoz kapcsolódó tényleges fertőzési teher a közölt esetszámoknál magasabb lehet. A magzatra és az újszülöttre is veszélyes, kezeletlenül súlyos vagy akár halálos kimenetelű fertőzés miatt szeptember közepén új országos eljárásrendet vezettek be.
Európában is erősödik a járványügyi nyomás
A magyar folyamat nem elszigetelt jelenség. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2026. május 21-én közzétett adatai szerint az EU/EGT területén 2024-ben az elmúlt évtized legmagasabb szintjére, 45 577-re emelkedett a megerősített szifiliszes esetek száma, a növekedés pedig 2021 óta a heteroszexuális felnőttek körében is tartós. 2024-ben az esetet jelentő 14 ország összesen 140 veleszületett szifiliszes esetet regisztrált a 2023-as 78-cal szemben, és Bulgária, Magyarország, valamint Portugália együtt a kontinens eseteinek 62 százalékát adta. Szakértők szerint valódi terjedésnövekedés zajlik, amit az óvszerhasználat mérhető visszaesése és a tesztelést gátló stigmatizálás is fűt.
Strukturális akadályok a magyar egészségügyben
A terjedésben a megváltozott szexuális szokások mellett az ellátórendszer működési akadályai is szerepet játszanak. A legfőbb strukturális gát továbbra is a TAJ-jogviszonyhoz kötött ellátás, mivel 2025 végén a lakosság mintegy 5 százalékának – közel félmillió embernek – nem volt rendezett biztosítása. A vizsgálati és gyógyszerdíjak megfizettetése hátráltatja a gyors kezelést, amit súlyosbít, hogy a szakellátáshoz való hozzáférésben előfordulhat több hónapos késedelem is. A fertőzés továbbra is kiemelten érinti a szexmunkásokat, droghasználókat, hajléktalanokat, a gyermekvédelmi intézmények ellátottjait, valamint az óvszer nélküli szexet vásárló klienseket és partnereiket. Egy észak-magyarországi célzott szűrés 25 százalékos pozitivitási aránya komoly rejtett fertőzöttségre utal.
Célzott beavatkozás a jogalkotótól
Az augusztusban bejelentett, a várandósgondozást szigorító intézkedéscsomag célzott közegészségügyi beavatkozásnak tekinthető. A második trimeszteri ismételt szifiliszszűrés és a szülőszobai gyorsteszt éppen azt a rést zárhatja be, ahol a később szerzett fertőzés vagy a hiányos követés miatt megelőzhető magzati és újszülöttkori szövődmények alakulhatnak ki. A gondozásból eleve kimaradó, legveszélyeztetettebb rétegeket az új kötelező vizsgálat sem éri el automatikusan. A helyzet átfogó cselekvést igényel: a terjedés megfékezéséhez adminisztratív akadályoktól mentes, gyors kezelésre, aktív kontaktkutatásra, kiterjedt terepi szűrőprogramokra és a gondozásból kimaradók célzott elérésére lenne szükség.
