Megduplázódtak a cégek hitelbiztosítási kárkifizetései Magyarországon
Tavalyhoz képest 2026-ban megduplázódott a hitelbiztosítási kárkifizetések száma Magyarországon. A romló gazdasági környezet és a fokozódó fizetési nehézségek leginkább a fuvarozást, a mezőgazdaságot és az építőipart sújtják, ám a kedvezőtlen folyamatok több más ágazatban is komoly pénzügyi kockázatot jelentenek a vállalatok számára.
A magyarországi vállalatok közötti nemfizetések száma már 2025 második felében dinamikusan emelkedett, ami 2026 elejére a kárkifizetések volumenében és darabszámában is egyértelműen megmutatkozott. Ez a tendencia nemcsak hazánkban, hanem az egész közép-kelet-európai régióban megfigyelhető. A problémák hátterében a gyenge kereslet, a magas működési költségek és az egyre gyakoribb finanszírozási nehézségek állnak, amelyek együttesen ássák alá a cégek pénzügyi stabilitását.
A legkockázatosabb ágazatok közé jelenleg a fuvarozás, az acélipar, a mezőgazdaság és az építőipar, valamint a tartós fogyasztási cikkek és elektronikai termékek kereskedelme tartozik, bár az egyes szektorok kilátásai eltérőek. Az élelmiszeriparban a kereslet ugyan viszonylag stabil maradt, de a magas energiaárak, az ellátási láncok átalakulása és az éles árverseny erősen szűkíti a vállalatok profitmarzsát.
A mezőgazdaságban ennél is borúsabb a helyzet, mivel a finanszírozási gondokat a kedvezőtlen nemzetközi piaci folyamatok és a szélsőséges időjárás is súlyosbítja. A kereskedelemben a visszaeső fogyasztás mellett a külföldi online piacterek agresszív árazása okoz komoly nehézségeket, ami növeli a hazai szereplők sérülékenységét és a készletfinanszírozási kockázatokat.
Az építőiparban eközben jelentős visszaesés tapasztalható. Az ágazat kibocsátása 2026 első fél évében 0,7 százalékkal, az új szerződések volumene pedig júniusban közel 42 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Ebben a szektorban különösen nagy a lánctartozás veszélye, hiszen egy-egy nagyobb beruházás elakadása vagy a fővállalkozó fizetésképtelensége a teljes alvállalkozói hálózatot magával ránthatja. A kockázat mértéke nagyban függ attól, hogy az adott cég milyen jellegű projektekben vesz részt, és mennyire van kiszolgáltatva egyetlen megrendelőnek.
A romló mutatók ellenére a hitelbiztosítók nem terveznek teljes ágazatokat érintő, általános kockázatleépítést. Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója egy hazai kockázatkezelési konferencián elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben a szektorális korlátozások helyett az egyedi, cégspecifikus kockázatértékelésre helyezik a hangsúlyt. A megváltozott gazdasági környezet megköveteli a vállalatok naprakész pénzügyi adatainak, fizetési fegyelmének és üzleti modelljének folyamatos vizsgálatát. A veszteségek elkerülése érdekében a cégek részéről is elengedhetetlen a proaktív információmegosztás, valamint a belső hitelkeretek és az üzleti partnerek fizetési moráljának szigorúbb, gyakoribb ellenőrzése.
