Tomáš Sedláček: Az európai álom a világ számára is vonzó lehet
Európa gazdasági és szellemi útkereséséről, a növekedés határairól és az európai álom jelentéséről beszélt Tomáš Sedláček közgazdász-filozófus a Budapest Economic Forumon. A Jó és rossz közgazdaságtana című bestseller szerzője szerint Európa ereje nem feltétlenül a technológiai elsőségben, hanem a bölcsességben, az önkritikában és a különbségeken átívelő együttműködésben rejlik.
A szakember a beszélgetés során rámutatott, hogy Európa legnagyobb feladata nem az, hogy mindenáron az Egyesült Államokkal vagy Kínával versenyezzen innovációban, hanem hogy továbbra is olyan politikai és társadalmi mintát kínáljon, amelyhez más országok csatlakozni akarnak.
Sedláček úgy látja, az anyagi értelemben vett növekedés hajszolása elavult, miközben Európának bőven van tere a lélekben és szellemben való növekedésre, vagyis a tudás, bölcsesség és társadalmi minőség erősítésére.
A közgazdász-filozófus szerint az EU versenyképességének kulcsa a belső piac befejezése, különösen a szolgáltatások, a tőkepiacok, a banki és biztosítási szektor, valamint a digitális és nyelvi akadályok lebontása terén.
Az európai önkritika szerepe kapcsán Sedláček kiemelte: noha az első látásra gyengeségnek tűnhet, az európai modell egyik legnagyobb erőssége. A növekedés újraértelmezése szerinte azt jelenti, hogy nem mindegy, anyagi javakban, tudásban, alázatban vagy bölcsességben akarunk-e gyarapodni.
A bürokrácia pozitív oldalát is hangsúlyozta: álláspontja szerint a hosszadalmas tárgyalások sokszor a háború civilizált alternatívái. Az európai álom gondolata pedig nem a dominanciáról szól, hanem arról, hogy különböző országok vezető nélküli, együttműködő közösségben tudjanak élni és kereskedni.
