Fordulat a magyar boltokban: kilábaltunk a válságból, de elhúzott mellettünk a régió
Bár tavasz óta valamelyest lassult a magyar kiskereskedelem bővülése, a forgalom szeptemberben és az év első kilenc hónapjában is 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez gyorsabb növekedés a 2024-ben és 2025-ben mért 2,9 százaléknál.
Az elmúlt években a háztartások teljes fogyasztása tartósan gyorsabban nőtt a hagyományos kiskereskedelmi boltok forgalmánál, mert a vásárlók egyre többet költöttek szolgáltatásokra, a Temuhoz hasonló platformok pedig jelentős forgalmat vittek el a kiskereskedelmi statisztikákban megjelenő webáruházaktól. Idén azonban a két mutató növekedési üteme már jóval közelebb került egymáshoz.
A magyar kiskereskedelem a 2019-es szintjéhez mérve mostanra kicsit jobban áll, mint az EU egésze, a lengyel, a román, a bolgár és a horvát piac viszont jóval nagyobb lendülettel bővült a hazainál.
A Központi Statisztikai Hivatal szezonális és naptárhatástól megtisztított adatai szerint az elmúlt hónapokban a forgalom emelkedése és visszaesése váltotta egymást, a hosszabb távú trend azonban továbbra is növekvő.
A fogyasztás szerkezete is átalakult: a szolgáltatások aránya a háztartások hazai fogyasztási kiadásain belül a 2019-es 46,4 százalékról 2025-re 48,9 százalékra emelkedett, miközben a nem tartós termékek, köztük az élelmiszerek részaránya 39,6 százalékról 37 százalékra csökkent. A szolgáltatások előretörése különösen a járvány utáni időszakban volt látványos.
2026-ban a lakossági fogyasztás és a kiskereskedelem növekedési üteme közel került egymáshoz: a második negyedévben a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene éves alapon 4,5 százalékkal nőtt, a Magyarország területén megvalósuló fogyasztás pedig 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a szolgáltatások fogyasztása 4,2 százalékkal bővült.
A visegrádi országok kiskereskedelmében 2019 óta alapvetően hasonló folyamatok játszódtak le, Lengyelország azonban látványosan különutas pályát járt be. Ehhez hozzájárult az erős lengyel munkaerőpiac, a járvány alatt felhalmozott megtakarítások felhasználása, valamint a háztartások vásárlóerejét védő állami intézkedések, köztük az alapvető élelmiszerek áfájának nullára csökkentése és az üzemanyagok áfájának 23-ról 8 százalékra mérséklése 2022-ben. A fogyasztást az ukrán menekültek érkezése is támogatta: 2022 szeptemberében mintegy 1,4 millió ukrán állt ideiglenes védelem alatt Lengyelországban.
Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 2022-es kiugrását jelentős visszaesés követte. Az előbbihez hozzájárultak az országgyűlési választás előtt folyósított állami juttatások, köztük a 13. havi nyugdíj, a családosok szja-visszatérítése és a fegyverpénz. A fogyasztási lendület azonban nem bizonyult tartósnak: a gyorsuló infláció és a reálkeresetek csökkenése 2023-ban 7,7 százalékos visszaesést okozott a kiskereskedelmi forgalomban.
Romániában a kiskereskedelmet elsősorban a háztartások jövedelmének jelentős emelkedése támogatta, a béremelések mellett a nyugdíjak és a szociális juttatások növelése. Amikor a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya megemelkedett, a román kormány megszorító intézkedéseket vezetett be, többek között befagyasztotta a közszféra béreit és a nyugdíjakat, valamint adóemelésekről döntött.
Bulgáriában a lakossági vásárlóerő gyors felzárkózása állt a kiskereskedelem erősödése mögött. Az Eurostat tényleges egyéni fogyasztást mérő mutatója alapján Bulgária az uniós átlag 60 százalékáról 77 százalékára jutott 2019 és 2025 között, miközben Magyarország 66-ról 73 százalékra lépett előre.
Horvátországban a bérek és a foglalkoztatás növekedése mellett a turizmus is hozzájárult a kiskereskedelem erőteljesebb bővüléséhez, mivel a külföldi látogatók vásárlásai is megjelennek a horvát kiskereskedelmi statisztikában.
Összességében a magyar kiskereskedelem mára ledolgozta a koronavírus-járvány és az inflációs sokk okozta visszaesést, az elmúlt évek azonban jelentős növekedési lehetőségtől fosztották meg az ágazatot. Miközben a hazai boltok forgalma hosszú idő után ismét tartósabban emelkedik, több régiós versenytársunk már jóval magasabb szintre jutott a járvány előtti állapothoz képest. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a javuló vásárlóerő képes-e tartós növekedést biztosítani, vagy a mostani élénkülés csupán az elvesztett évek utáni helyreállításnak bizonyul.
