Mit mutat a keleti nyitás eddigi eredménye?
A magyar kormány 2012-ben hirdette meg a keleti nyitás stratégiáját, amely a külkereskedelmi diverzifikációt célozta meg, főként az ázsiai potenciális exportpiacok irányába. A cél az volt, hogy jelentős növekedést érjenek el a magyar kivitelben az ezen a téren mutatkozó lehetőségek kihasználásával. Azonban a legfrissebb, 2025-ös adatok azt mutatják, hogy az ázsiai exportunk aránya az elmúlt másfél évtized alatt nem csak hogy nem növekedett, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent.
A keleti nyitás exporteredményei
Az exportálási szokásokat elemezve, a 48 ázsiai ország főbb adatai alapján kiderül, hogy a várt kiviteli offenzíva nem következett be. 2008-ban a magyar kivitel 9,4%-a irányult Ázsiába, míg 2025-re ez az arány 7,3%-ra csökkent. Ezt a csökkenést részben a 2008-as pénzügyi válság előtti stabilabb exportadatok miatt gyarapodtak, de a 2010-es évek kezdete is magasabb arányt mutatna. Ha az Ukrajna elleni háború miatt embargó alá került Oroszország adatait figyelmen kívül hagyjuk, akkor 5,8%-ról 6,7%-ra nőtt Ázsia részesedése a magyar kivitelből. Azonban ez az emelkedés inkább stagnálást mutat, semmint dinamikus növekedést.
A keleti nyitás esetelemzése
Annak ellenére, hogy a kormány 2012 óta igyekszik diverzifikálni a külkereskedelmi kapcsolatait, a jelek azt mutatják, hogy a magasabb piaci kereslettel rendelkező ázsiai országok irányába tett lépések nem bizonyultak tartósnak. A hagyományos nyugat-európai kapcsolatok fenntartásának és fejlesztésének szükségessége mellett sürgetőbbé vált az ázsiai rendeltetési helyekre való export növelése, amely az eddigi tapasztalatok alapján elmaradt a várakozásoktól.
Ez a helyzet felveti a kérdést, hogy milyen stratégiák és megközelítések révén lehetne javítani a keleti nyitás kialakítását, hiszen a kormányzati törekvések eddigi eredményei nem támasztják alá a kitűzött célok elérését.
