Kevesebb munkaóra, lassabb növekedés – így fizet Európa a hőségért
A hőség Európában is mérhető gazdasági veszteséget okoz: csökkenti a biztonságosan ledolgozható munkaidőt, Dél-Európában rontja a növekedési pályát, és növeli az egészségügyi rendszerek terhelését. Az európai adatok szerint a hőség egyszerre egészségügyi és gazdasági kockázat, miközben az európai államok továbbra is jelentős összegekkel támogatják a fosszilis energiahordozókat.
A munkaerőpiacon is látszik a hőség ára
Európában 2020 és 2023 között a hőség 1,52 százalékkal szűkítette a munkavégzési kapacitást az 1965–1994-es időszak átlagához képest, ami dolgozónként évente 24 órányi kiesésnek felel meg. A kitettség a dél-európai hőhullámokon és a mezőgazdasági munkán túl más területeken is megjelenik: a nagyvárosokban a hősziget-hatás, az építőipari és közlekedési munkák, valamint a nehezen hűthető munkahelyek is növelhetik a kockázatot. A munkaidő-kiesés különösen azért fontos, mert Európa több országában eleve szűk a munkaerő-kínálat.
Dél-Európa növekedési pályája sérülékenyebb
2021-ben Dél-Európában a GDP/fő növekedése 0,99 százalékkal alacsonyabb volt annál, mint amekkora az 1981–2010-es átlaghőmérsékletek mellett lehetett volna. A mutató a növekedési pályára gyakorolt negatív hatást jelzi, amelyhez a térség erősebb nyári hőterhelése, valamint a mezőgazdaság, a turizmus, az építőipar és a kültéri szolgáltatások nagyobb kitettsége is hozzájárulhat. Ha a hőség csökkenti a munkaerő-kapacitást, rontja az egészségi állapotot és alkalmazkodási költségeket generál, ezek a hatások idővel a makrogazdasági mutatókban is megjelennek.
Az egészségügyi veszteség gazdasági költséggé válik
A Lancet Countdown becslése szerint 2024-ben 62 775 halálesetet okozhatott a hőség Európában. Egy, a Lancet Countdown-jelentéstől független tanulmány a 2026-os nyár városi hőhalálozását vizsgálta Európában: 30 ország 854 városára készített becslés szerint 2026 júniusa és augusztusa között 50 391 hőséghez köthető többlethaláleset történt a vizsgált városokban, amelyből 32 619 eset, a teljes többlethalálozás 65 százaléka az ember okozta felmelegedéshez kapcsolódott. A teher döntően az idősebbeket érintette: a többlethalálesetek mintegy 88 százaléka a 65 éves és idősebb korosztályban jelentkezett, ezen belül a 85 évesek és idősebbek körében 22 502 többlethalálesetet becsültek. Mindkét adat modellezett becslés. A hőhullámok növelik az egészségügyi ellátórendszer terhelését, rontják a munkaképességet, és különösen az idősebb, krónikus betegséggel élő vagy rosszul hűthető lakásokban élő embereket veszélyeztetik – ez Európában azért kiemelt kérdés, mert a kontinens több országában gyorsan öregszik a népesség.
Feszültség a fosszilis támogatások körül
Európa egyszerre próbálja árazni a kibocsátást, miközben jelentős összegekkel támogatja a fosszilis energiahordozókat: a fosszilis támogatások 2023-ban 444 milliárd eurót értek el, miközben a karbonárazási bevételek 79,1 milliárd eurót tettek ki, ami a fosszilis támogatások 17,8 százalékának felelt meg. A fosszilis támogatások befolyásolják az energiaárakat, a fogyasztói és vállalati döntéseket, valamint az energiaátmenet ütemét, így az ösztönzőrendszer vegyes jelzéseket küld a gazdasági szereplőknek. Az államok főként a vállalatok és a háztartások energiaköltségeit mérséklik ezekkel a támogatásokkal, például árszabályozással vagy fogyasztói kuponokkal; az ilyen intézkedések rövid távon szociális és ellátásbiztonsági célokat is szolgálhatnak, különösen az energiaárak hirtelen megugrásakor.
Új egészségügyi kockázatok is megjelennek
A dengue-járványok kitörésének átlagos kockázata Európában 297 százalékkal nőtt 2015–2024-ben az 1981–2010-es bázisidőszakhoz képest. Ez nem tömeges európai dengue-járványokra utal, hanem arra, hogy az éghajlati feltételek egyre kedvezőbbek lehetnek a betegség terjedését segítő vektorok számára. Egyes kullancsfajok aktivitási időszakának módosulása a közép-európai összefüggésben is érzékelteti a hatásokat. A betegséget terjeszteni képes ázsiai tigrisszúnyog Magyarországon is monitorozott inváziós faj: a hazai Szúnyogmonitor programban 2019-ben 48, 2026-ban már 532 azonosított példány szerepelt, bár a lakossági bejelentések alapján készült éves adatok jelentősen ingadoznak.
A cikkben szereplő gazdasági és egészségügyi adatok többsége becslés. A munkaerő-kínálat csökkenése a hőmérséklet-változás munkaerő-kapacitásra gyakorolt becsült hatását mutatja, nem ténylegesen kimutatott munkatávollétet. A GDP/fő-növekedési adat a pozitív hőmérsékleti anomáliák modellezett hatását jelzi, a hőséghez köthető halálozás pedig epidemiológiai becslés. A klímaváltozás teljes gazdasági költsége ennél szélesebb lehet, mert számos hatás nem jelenik meg a modellekben.
