Magyar Péter bejelentései a 2027-es költségvetésről – így reagált a tőzsde
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismertette a Tisza-kormány első, teljes egészében saját maga által kidolgozott költségvetésének alapelveit, amelyet „az igazságosság, a fejlődés és az ország újjáépítésének büdzséjeként” jellemzett. A kormányfő szerint szakítani kell a korábbi tizenhat év gazdaságpolitikájával, mivel az országot az előzetesen vártnál is súlyosabb állapotban vették át. A költségvetést még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, az Országgyűlés elé pedig október végén terjesztik be.
4,9 százalékos hiánycél jövőre
A miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre 4,9 százalékos lesz a költségvetési hiány. A magyar tőzsde erre érdemben nem reagált, a BUX továbbra is mintegy fél százalékos mínuszban állt.
Nagyobb terhek a bankszektoron és az energiacégeken
Magyar Péter elmondta, hogy a kormány nagyobb hozzájárulást kér az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kiskereskedelmi láncoktól. Az energiacégek magasabb befizetéseiből a 2027-es költségvetésben további 100 milliárd forintos bevétellel számolnak. A bejelentésre a Mol árfolyama mintegy 1 százalékos, az OTP papírja pedig 1,2 százalékos mínuszba került, mindkét részvény a pénteki záróérték alatt járt a nap folyamán.
Adócsökkentés és nyugdíjemelés
A bejelentések szerint jövőre mintegy 2,5 millió munkavállaló személyi jövedelemadója csökken, a minimálbér szja-ja 9 százalékra mérséklődik, és megduplázzák a családi pótlékot. Az édesanyák adómentességénél havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, a 40 év feletti kétgyermekes anyákra pedig nem terjesztik ki a mentességet. A minimálnyugdíjat 28 500 forintról 120 ezer forintra emelik, megduplázzák az időskorúak járadékát, megőrzik a 13. havi nyugdíjat, és kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részét is. Az egészségügyi szakdolgozók jövedelme átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozóké 17,8 százalékkal emelkedik, emellett fokozatosan bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát is.
Energetikai felújítási program indul
A miniszterelnök bejelentette, hogy a Wekerle+ otthonteremtési és felújítási program harmadik pillére energetikai felújítási támogatás és hitel lesz. A felvehető hitelösszeget 6 millióról 15 millió forintra emelik, fix 3 százalékos kamattal. A konstrukcióból a lakóingatlanok szigetelését, a nyílászárók cseréjét és a fűtési rendszerek korszerűsítését lehet finanszírozni. A kedvezményes hitel mellé 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatás is járhat, amelynek feltétele legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése. A közepes energetikai besorolású ingatlanok esetében 30 százalékos, a legrosszabb állapotú épületeknél pedig 50 százalékos támogatást biztosítanak, legfeljebb a meghatározott összeghatárig. A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással. A bejelentésre a Masterplast árfolyama mintegy 1 százalékos erősödést mutatott.
A geotermia is szóba került
Magyar Péter a geotermia fejlesztését is megemlítette beszédében. A PannErgy árfolyama egyelőre nem reagált érdemben, a részvény kis, 0,7 százalékos mínuszban állt.
Kutatás-fejlesztés előnyben
A miniszterelnök kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztési központok és gyógyszeripari laboratóriumok támogatása előnyösebb Magyarország számára, mint az akkumulátor- és katódgyárak létesítése, mivel a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jobb béreket is lehetővé tesznek. A Richter árfolyama emelkedett, de már a beszédet megelőzően is pluszban állt.
Nemzetközi hangulat nyomás alatt
A hazai tőzsde hangulatát a nemzetközi piaci folyamatok is befolyásolták. Hétvégén súlyosbodtak a zavargások Európában, amire megütötték az eurót a kereskedés indulásakor, az európai tőzsdék pedig estek, különösen a francia és az olasz index. A DAX több mint 1 százalékos, a CAC-40 mintegy 1,5 százalékos, a MIB pedig 1,7 százalékos mínuszban állt. Az ázsiai részvénypiacokon vegyes volt a kép: a kínai index emelkedett a vártnál erősebb GDP-adatra, míg a japán tőzsde esett, Hongkongban pedig nem volt kereskedés. Az amerikai határidős indexek emelkedést vetítettek előre a piacnyitásra.
