Új csúcs a magyarok kedvenc megtakarítási számláinál, de megtorpant a lendület
A tartós befektetési számlák száma 2026 harmadik negyedévében tovább emelkedett: a június végi mintegy 620 ezres szintről szeptember végére 645 ezer fölé nőtt. Ez egy negyedév alatt közel 4 százalékos gyarapodást jelent, ami azt jelenti, hogy 100 magyar emberre jelenleg közel 7 TBSZ jut – egy embernek ugyanis több ilyen számlája is lehet.
A tartós befektetési számla olyan speciális értékpapírszámla, amely ötéves időtávon túl adómentességet biztosít. A TBSZ-re csak a nulladik, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni, ezt követően a számla bezárul, de a rajta lévő megtakarítást szabadon lehet befektetni részvényekbe, kötvényekbe, aktívan kezelt befektetési alapokba vagy akár ETF-ekbe is. Három év elteltével már adókedvezmény érhető el, öt év után pedig adómentessé válik a hozam, vagyis a nyereséget sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli.
Az év első negyedévében kiugróan nagy, 61 ezres bővülést mért a jegybank a TBSZ-ek számában, a második negyedévben további bő 40 ezerrel gyarapodott a piac. A harmadik negyedévre tovább lassult a tempó, de még mindig nőtt a számlák száma: három hónap alatt közel 25 ezerrel több TBSZ-t tartottak nyilván.
A tartós befektetési számlákon kezelt vagyon rekordmagasra, 9398 milliárd forintra emelkedett, ami a június végi 8854 milliárdos értékhez képest 6 százalékos növekedés, egy évre visszatekintve pedig több mint 27 százalékos bővülés. A második negyedéves 677 milliárdos rekord után a harmadik negyedévben újabb 544 milliárd forinttal nőtt a TBSZ-vagyon, így az év első kilenc hónapjában összesen több mint 1500 milliárd forinttal emelkedett az ilyen számlákon kezelt megtakarítások értéke.
Az egy TBSZ-re jutó átlagos megtakarítás az előző negyedév végi szinthez képest bő 2 százalékkal, 14,6 millió forintra emelkedett, éves összevetésben 0,7 százalékos átlagegyenleg-növekedésről beszélhetünk. A mostani érték ugyanakkor elmarad a 2025 év végén mért 15,2 millió forintos szinttől, amiben a sok újonnan megnyitott számla is szerepet játszhat.
A NYESZ-ek száma is rekordot döntött
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma 2026 szeptember végére 109 ezer fölé emelkedett, ez egy év alatt 9 százalékos növekedés. Több NYESZ párhuzamos használata nem tiltott, de plusz adóelőnnyel nem jár, így feltételezhető, hogy 100 magyar emberből ténylegesen körülbelül 1 főnek van ilyen számlája.
A nyugdíj-előtakarékossági számla a TBSZ-hez hasonlóan adómentességet biztosító számlatípus, a NYESZ-re teljesített befizetésekre ráadásul 20 százalékos állami támogatás is jár, melynek maximuma évi 100 ezer forint, ezt évi 500 ezer forint befizetéssel lehet elérni. A NYESZ-nek nincs gyűjtőéve, a futamidő során folyamatosan lehet befizetni. Az adómentes kifizetést a nyugdíjjogosultság megszerzése teszi lehetővé.
Az első negyedévben mért több mint 2600-as növekedés után a második negyedévben bő 1600, a harmadik negyedévben pedig több mint 1700 új NYESZ jelent meg a nyilvántartásban. A számlákon kezelt összvagyon is új csúcsot döntött: a negyedév zárásakor 705 milliárd forintot tartottak NYESZ-en a magyarok, ami negyedéves alapon 2,5 százalékos, éves összevetésben több mint 15 százalékos növekedés. A harmadik negyedév 17,4 milliárd forinttal járult hozzá a vagyon gyarapodásához, ami elmarad a második negyedévben mért közel 43 milliárdos rekordtól. Egy nyugdíj-előtakarékossági számlán átlagosan 6,47 millió forintot tartanak a befektetők, ez új csúcs, és kissé meghaladja az előző negyedév 6,41 milliós átlagértékét.
8,3 százalékkal bővült a háztartások értékpapírvagyona
Szeptember végén 33 238 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a magyar háztartások, ez a 2025 végi 30 695 milliárdos szinthez képest 8,3 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb bővülést a befektetési jegyek produkálták, állományuk az év első kilenc hónapjában 9,5 százalékkal, 14 676 milliárd forintra emelkedett. Az állampapírvagyon 8,1 százalékkal, 14 742 milliárd forintra nőtt, a részvények értéke 8,3 százalékkal gyarapodott, így szeptember végére 3094 milliárd forintra emelkedett a lakossági részvényvagyon.
Csak szeptemberben 4,1 százalékkal esett a részvényállomány piaci értéke, miközben a háztartások közel 9 milliárd forint értékben nettó részvényvásárlók voltak, vagyis a visszaesést nem eladások, hanem az átértékelődések okozták.
