Riasztó képet fest a lakóingatlanok energetikai állapota
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb tanulmányának eredménye alapján a magyar lakóépületek energiatakarékossága rendkívül aggasztó helyzetet mutat. A családi házak több mint 60%-a felújításra szorul, aminek nemcsak gazdasági következményei vannak, hanem környezeti szempontból is komoly hatásokkal bír. Ezen felújításokat zöld banki hitelek révén lehetne elősegíteni, ám ahhoz, hogy ez a finanszírozási forma valóban működjön, egységes szabályozásra van szükség a zöld finanszírozás fogalmának meghatározásában.
Az EU szabályozása szerint a tagországok ingatlanállományának a legjobb 15%-a zöldnek minősíthető, ami összefüggésben áll az energetikai teljesítményével. Az MNB most új iránymutatásokat bocsátott ki, amelyek célja, hogy világosan meghatározzák, mely ingatlanok válhatnak zöld finanszírozásra alkalmas ingatlanokká.
A lakások energiafogyasztásának súlyos következményei
A Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján a hazai ingatlanok energiafogyasztásának harmada a háztartásokat terheli, ebből pedig a fűtés körülbelül kétharmadot képvisel. A magas energiafogyasztás nemcsak a lakosság pénzügyi megterhelését növeli, hanem kockázatot is jelent a pénzügyi intézmények számára, mivel a magas rezsiköltségek rontják az adósok hitelképességét. A nem energiahatékony ingatlanok esetében a nemteljesítési kockázat is jelentősen megnő.
Fenntartható finanszírozási szempontok
A fenntarthatóság érdekében az uniós Taxonómia rendelete világos keretet ad a zöld finanszírozásra. A 2020 után épült lakásoknak legalább 10%-kal alacsonyabb primer energiaigénnyel kell rendelkezniük, mint a közel nulla energiaigényű ingatlanok küszöbértéke, ami a legmagasabb energetikai besorolást jelenti. Az energiatudatos tervezés nemcsak az ingatlanok energiahatékonyságát növeli, hanem hozzájárul a klímacélok eléréséhez is.
Területi eltérések az energetikai állapotban
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a családi házak energetikai állapota területenként eltérő. Az észak-alföldi és dél-dunántúli járásokban az ingatlanok energetikai hatékonysága a legrosszabb, míg a közép-magyarországi régióban, különösen Budapesten, a legjobban teljesítő ingatlanok találhatók. Az ingatlan piaci értéke szoros összefüggésben áll az energetikai állapottal; minél rosszabb az energiahatékonyság, annál alacsonyabb a piaci érték is.
Összegzés
A magyar lakóingatlanok energetikai korszerűsítése kulcsfontosságú lépés lehet az energiafogyasztás csökkentése és a klímacélok elérése érdekében. A kormányzati és pénzügyi intézkedések mellett a lakóépületek zöld jelzálogjára vonatkozó szabályozások együttesen hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez, amely hosszú távon nemcsak a lakosság, hanem a pénzügyi szektor érdekeit is szolgálja.
A szerző Ritter Renátó, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyi főosztályának szakértője.
