Új korszak elé néz Magyarország: nem Európával szemben, hanem Európában
Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország az uniós kapcsolatok rendezésével és a források felszabadításával, és az euróbevezetésnek is egyre konkrétabb menetrendje rajzolódik ki – erről beszéltek a Portfolio Back to Europe konferenciájának első előadói.
Orbán Anita külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Európának most nem újabb diagnózisokra, hanem gyorsabb cselekvésre van szüksége, Magyarország pedig egy verseny- és cselekvőképes unióért fog dolgozni. A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint Európának a nagyhatalmi verseny, a technológiai átalakulás és a geopolitikai bizonytalanság közepette van szüksége határozott fellépésre, Magyarország érdeke pedig egy erős, versenyképes és cselekvőképes Európai Unió. Ehhez az országnak nem Európával szemben, hanem Európában kell érvényesítenie érdekeit, a nemzetközi bizalom megerősítéséhez pedig elengedhetetlen a jogállamiság helyreállítása és az uniós kapcsolatok rendezése.
Az MNB alelnöke, Kurali Zoltán az euró bevezetésének folyamatát ismertette, kiemelve, hogy a jegybank és a kormány szoros együttműködésére lesz szükség. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valóban tartani szeretnénk az eddig ismertetett menetrendet, akkor nem érdemes sokat várni az ERM II-csatlakozással. A kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel konzisztens. A folyamatot a szeptemberben 2,5 százalékra módosított inflációs cél segítheti, és jó eséllyel biztosítja az euróbevezetés inflációs kritériumának teljesítését.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági és termelékenységi biztosa videóüzenetében úgy fogalmazott: Magyarország új kormánya az uniós fősodorba való visszatéréssel jelentős forrásokat szabadított fel, amelyek a gazdasági növekedés katalizátorai lehetnek. Három kulcsfontosságú gazdaságpolitikai prioritást határozott meg az ország versenyképességének javítására.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője szerint egyértelműen változik Magyarország szerepfelfogása az Európai Unióban, és látszik a szándék az őszinte, lojális tagállami együttműködésre. Hazánk gazdaságilag sosem hagyta el Európát, most viszont az EU-val ennél tágabban értelmezett viszony is láthatóan változik, amit jól mutat, hogy több korábbi jogállamisági vita rendezése is előrehaladt.
Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi bizalom javulása olcsóbb finanszírozást és több beruházást hozhat Magyarországra, de a befektetők a kormányzati ígéretek teljesítését is figyelik. Szerinte a gazdasági növekedéshez tisztességes versenyre, kiszámítható szabályokra és a magyar munkavállalók tudásába való befektetésre is szükség van.
Michael Koplovsky, a College of Europe vendégprofesszora kijelentette: nincs visszatérés a régi világrendbe. Az EU az USA és Kína konfliktusának kereszttüzébe került, miközben külkereskedelmi kitettsége mindkét nagyhatalommal szemben jelentős és aszimmetrikus. A szakértő szerint a régi kereskedelmi rendszer véget ért, a kereskedelem fegyverként való használata pedig általánossá vált. Három stratégiai kiutat jelölt meg: a védekező eszközök erősítését, a belső ellenállóképesség növelését, valamint a kereskedelmi partnerek diverzifikálását, kiemelve az EU Mercosur-országokkal, Indiával és Ausztráliával kötött megállapodásait.
Carlos Mulas Granados, a Nemzetközi Valutaalap Közép-, Kelet- és Délkelet-Európáért felelős regionális képviselője szerint Közép-Kelet-Európa továbbra is gazdasági súlyánál jóval nagyobb mértékben járulhat hozzá az Európai Unió növekedéséhez, ehhez azonban a régiónak alapjaiban kell továbbfejlesztenie az elmúlt évtizedek sikeres növekedési modelljét.
Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász exkluzív videóinterjúban arról beszélt, hogy Európa egyik nagy versenyhátránya a körülményes döntéshozatal: 27 tagállam az eltérő érdekek miatt képtelen olyan gyorsan lépni, mint a világgazdaság nagyhatalmai. Az egyenlőtlenségek világhírű kutatója szerint az elmúlt évtizedekben nem csak az európai országok közti fejlettségi szakadék szűkült, de a közép-kelet-európai emberek is felzárkóztak jövedelemben a nyugatiakhoz, ami a kontinens komoly sikersztorija.
A konferenciához kapcsolódó kutatás is bemutatásra került: Németh Péter ismertette a Portfolio megbízásából készült euróbevezetési kutatás eredményeit, amely szerint a magyar óvatosság középpontjában a megélhetési kérdések és az euróbevezetés gazdasági következményei állnak.
A rendezvényen szlovák és horvát jegybankárok is részt vesznek, akik saját csatlakozási tapasztalataikról számolnak be, a nap második felében pedig az uniós források felhasználása és a finanszírozási lehetőségek kerülnek a fókuszba.
