Ma nyílnak az akták: több tízezer ügynök neve kerül nyilvánosságra
Több tízezer egykori ügynök nevét és adatait hozza nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Cseh Gergő Bendegúz főigazgató elmondta: a nyitottaktak.hu felületet 9:30-kor sajtónyilvános eseményen mutatják be a levéltárban. Az eseményen részt vesz Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény szerint a számos 1990 előtti állambiztonsági irattípus közül négy lesz bárki számára ingyenesen hozzáférhető: a 6-os karton, a B (beszervezési) napló, a H (hálózati) adattár és a B (beszervezési) dossziék. Ezek közül szerda délelőtt az első három válik hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon.
A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, így többek között a név, a születési hely és idő, az anyja neve és a foglalkozás. A kartonlap hátsó oldalán az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok szerepelnek, így például az, hogy milyen körülmények és motiváció hatására lett valaki ügynök, és meddig maradt hálózati személy.
A B-napló – öt iktatókönyv nevekkel – kizárólag az 1957 és 1962 közötti időszakból maradt fenn a beszervezési dossziékról. A harmadik, szerdán nyilvánosságra kerülő titkosszolgálati adatfajta az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H-adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait és fedőnevét rögzítették.
A 6-os kartonok és a B-naplók mintegy 25-25 ezer, a mágnesszalagok mintegy 55 ezer ügynök nevét tartalmazzák. A beszervezési dossziék száma meghaladja a 9 ezret. A 6-os kartonállomány összesen mintegy 50 ezer, a B-naplók mintegy 2000 oldal terjedelműek, ha a kartonok két oldalával külön számolunk. Az adathordozók között sok az átfedés, ezért ez összesen 50-60 ezer nevet jelenthet.
Az érdeklődők november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon találnak keresőfelületet, ahol szűrhetnek születési adatokra, például névre, születési helyre és időre, továbbá fedőnévre, mindhárom nyilvánosságra hozott irattípusra. Ha például névre keresnek, a rendszer vélhetően egy sok elemű listát ad ki, amelyet a fenti adatok alapján lehet szűkíteni. A rendszer minden névhez kapcsol egy linket, amelyre kattintva megjelenik az adott személyhez tartozó 6-os karton két beszkennelt oldalának vagy a beszkennelt B-napló releváns részletének színes képe, illetve táblázatos formában a H-adattárban, mágnesszalagon rögzített adatok.
A negyedik irattípust, a B-dossziét a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak. Az előző háromtól eltérően ez már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből részletesen tartalmazza az ügynök életútját a kiszemelésétől és beszervezésétől az ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásáig. Mintegy tízezer B-dosszié létezik, összesen sok százezer oldal terjedelemben.
A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például az egészségre, a szexuális szokásokra vagy a kóros szenvedélyre vonatkozó információkat.
A főigazgató elmondta: már az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének hírére megindult az érdeklődők rohama. Az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M (munka) dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik. Jelenleg 7-8 hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.
Arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma, és egészen biztosan nagyon hiányosak. Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte.
Kérdésre válaszolva hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire kisembereket, például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat takar.
