Az Airbnb szerint nem a rövid távú lakáskiadás okozza a magyar lakhatási válságot
A rövid távú lakáskiadás csak marginális szerepet játszik a magyar lakáspiacon, miközben érdemi gazdasági hatása van a turizmuson és a helyi szolgáltatásokon keresztül – állítja friss elemzésében az Airbnb. A platform mérése szerint 2025-ben 1,4 millió vendéget fogadtak a magyarországi házigazdák, a tevékenység pedig becslésük alapján 351 millió euróval járult hozzá a magyar GDP-hez, és mintegy 13 600 munkahelyet támogatott. A becslés az IMPLAN input-output modelljén alapul, amely a házigazdák bevételeit és a vendégek költéseit veszi figyelembe.
A lakhatási problémák okát a cég nem a rövid távú lakáskiadásban, hanem a lakásépítések tartósan alacsony szintjében, az üresen álló lakások magas számában és az elmúlt évtizedben elszálló lakásárakban látja.
Marginális a lakáspiaci hatás
A cég számításai alapján a tavaly legalább 120 éjszakára kiadott teljes lakások a mintegy 4,6 milliós lakásállománynak mindössze 0,12 százalékát tették ki. A vállalat a KSH adataira hivatkozva azt emeli ki, hogy Magyarországon mintegy 564 ezer üresen álló lakóingatlan található, ami a teljes lakásállomány közel 12 százaléka – ez több mint 99-szerese a gyakran használt Airbnb-szálláshelyekének.
Régi és mélyebb probléma
Az elemzés szerint a megfizethetőségi probléma nem az elmúlt években alakult ki. Az Eurostat lakásárindexére hivatkozva 2015 és 2025 negyedik negyedéve között a magyarországi lakásárak 290 százalékkal emelkedtek, a lakbérek pedig 105 százalékkal nőttek 2015 óta. 2025-ben mindössze 12 062 új lakás készült el Magyarországon, ami 9,3 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. A jelenlegi építési ütem mellett közel fél évszázadba telne annyi lakást felépíteni, amennyi ma üresen áll.
Budapesten a gyakran igénybe vett Airbnb-szálláshelyek száma 2019 óta stabil, miközben a fővárosi kínálati lakbérek 2025 decemberére 114 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet. A fővárosban több mint 160 ezer lakás áll üresen, a teljes lakásállomány mintegy 16 százaléka.
Nem biztos, hogy a tiltás megoldja a gondokat
A vállalat nemzetközi példákkal is alátámasztaná álláspontját: Amszterdamban 54, Barcelonában 24 százalékkal csökkent az Airbnb-szálláshelyek száma a szigorítás után, a hosszú távú lakbérek ugyanakkor előbbiben 34, utóbbiban 37 százalékkal nőttek. Az Airbnb elismeri, hogy egyes városrészekben lehet lokális hatása a rövid távú kiadásnak, ezért célzott, adatalapú szabályozást sürget.
Mennyi pénzt hoz a vendégfogadás?
A magyarországi házigazdák mintegy 80 százaléka mindössze egy teljes ingatlant adott ki 2025-ben, egy átlagos házigazda éves bevétele körülbelül 4600 euró volt. A megkérdezett házigazdák 42 százaléka szerint a vendégfogadásból származó jövedelem segített neki abban, hogy továbbra is saját otthonában élhessen, 70 százalékuk pedig a növekvő megélhetési költségek fedezésére fordította a bevételt. A vendégek 2025-ben összesen több mint 438,9 millió eurót költöttek; a szállásdíjon felüli kiadások 38 százaléka vendéglátásra, 20 százaléka szórakozásra és kulturális programokra, 18 százaléka kiskereskedelemre, 14 százaléka napi élelmiszer-vásárlásra, 10 százaléka pedig helyi közlekedésre ment.
